Buszvezetőből, gondnokból, katonából pedagógus – így küzdenek meg a tanárhiánnyal világszerte

Egészen meglepő megoldásokat találnak a világ különböző országaiban a tanárhiány leküzdésére: van, ahol katonákat képeznének át pedagógusnak, máshol pedig a megszokott, egyetemi oktatás megkerülésével, egy online tanfolyam elvégzése után adnának képesítést a leendő tanároknak. Összegyűjtöttük, hogyan próbálják kezelni ezt a globális problémát más országokban.

  • Eduline

2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban a számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja Magyarországon. Rendkívüli tablókkal távozó tanárok képeivel és búcsúposztokkal a gimnáziumok oldalán végződött az idei tanév miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt – innen megnézhetitek gyűjtésünket a pályaelhagyókról. Azonban nem csak nálunk okoz problémát a tanárhiány, ez egy globális probléma, amivel különböző képpen probálnak megküzdeni az országok vezetői. A 2019–2020-as tanévben 35 európai oktatási rendszer szenvedett tanárhiánytól egy 2021-es jelentés szerint, amely 39 ország 41 oktatási rendszerét vizsgálta.

Ausztria

Ausztriában is problémát okoz a tanárhiány, jelenleg több mint 200 teljes vagy részmunkaidős állásra keresnek pedagógusokat – közölte a Heute.at. A tanárhiány leküzdése érdekében az Oktatási- és a Honvédelmi Minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy a betöltendő pozíciókra katonákat képeznének át. Ez elsősorban a milicistákat, a katonai zenészeket és a hadsereg sportolóit célozná meg a toborzással.

Emellett a honvédelemre is nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni az iskolában. Az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult geopolitikai helyzettel akarják jobban megismertetni a tanulókat.

Az Osztrák Országos Diákszövetség határozottan felszólalt a tervek ellen. Szerintük az „iskolarendszer militarizálása” helyett a klímaválsággal és a diszkriminációmentesség témájával kellene foglalkozni és vonzóbbá kellene tenni a tanári szakmát. Szerintük jobb munkakörülményekre, tisztességes fizetésre és kisebb osztályokra lenne szükség – számolt be róla az ORF.at.

Németország

Itt plakát kampánnyal igyekeznek bevonzani a tanitani vágyókat, ami szintén felborzolta az ottani kedélyeket. A stuttgarti és badeni repülőtéren is találhatóak olyan plakátok, amiknek célja a fiatalok figyelmének felkeltése a tanári szakmára, bár a rajtuk álló felirat, úgy tűnik nem bizonyult a legjobb választásnak.

„Most landolt és nem akar holnap dolgozni? Tedd, amit szeretsz, és légy tanár!"

-ez a felirat fogadja Baden-Württembergben az éppen repülőről leszállt utasokat. A Nau.ch szerint a tanárok a plakát szlogenjét a szakma megvetésének tartják.

Lengyelország

Körülbelül 20 000 tanár hiányzik a rendszerből az országban a tanári szakszervezetek becslései szerint. Magyarországhoz hasonlóan ez azt eredményezi, hogy néhány tanár olyan tárgyak tanítására kényszerül, amelyek kívül esnek a szakterületükön. Így olyan helyzetek állhatank elő, hogy például egy lengyel nyelvtanár tartja a matematikaórát, ami egyértelműen ront az oktatás minőségén – olvasható a Fairplanet oldalán.

Egyesült Államok

Amerikában államonként eltérő módokon próbálkoznak, a legelterjedtebb eljárás, hogy csak négy napot kell iskolába menniük a diákoknak egy héten. Csaknem 900 iskolai körzet működik már így, ez a szám drámaian megnőtt 2020 óta, amikor még csak 650 körzetben tanultak ilyen formában – olvasható a Forbes-on. Az egyik Alabamában, Arkansasban, Kaliforniában és Louisianában működő program úgy törekszik a tanárhiány kezelésére, hogy más alkalmazottakat, például gondnokokat, buszsofőröket és segédeket tanítanak be tanárnak.

Júniusban a Virginia Állami Oktatási Tanács megállapodást kötött egy online tanári oktatási céggel, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy online szerezzenek minősítést a hagyományos főiskolák és egyetemek helyett.

Texas állam szenátusa olyan törvényjavaslatot fontolgat, amely állami támogatást biztosítana a kerületeknek, hogy fizessenek a leendő tanároknak a gyakorlat alatt, és hogy egyes tanároknak akár hat számjegyű fizetést is adhassanak, ha kiemelkedően teljesítenek.

Dakotában még júliusban petíciót nyújtottak be a kormányzói hivatalhoz, hogy módosítsák a tanárnövendékekre vonatkozó szabályokat, így már ők is taníthatnak majd teljes osztályokat. De azért nem maradnak teljesen felügyelet nélkül: az egyetemeknek ajánlólevelet kell adniuk az iskoláknak hallgatójukra vonatkozóan, amelynek pozitív visszajelzést kell tartalmaznia  a hallgató korábbi tantermi tapasztalatairól, és a hallgatónak továbbra is el kell végeznie a tantervben található kurzusokat, és az iskolai körzeteknek helyszíni mentort kell biztosítaniuk. Csak abban az esetben alkalmazhatnak egyetemistát, ha bebizonyítani tudják, hogy nem találtak szakképzett, engedéllyel rendelkező tanárt az állás betöltésére.

36 000 –  a 2022-23-as tanévben ennyi pedagógus állás volt megüresedve országszerte.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.