Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egészen meglepő megoldásokat találnak a világ különböző országaiban a tanárhiány leküzdésére: van, ahol katonákat képeznének át pedagógusnak, máshol pedig a megszokott, egyetemi oktatás megkerülésével, egy online tanfolyam elvégzése után adnának képesítést a leendő tanároknak. Összegyűjtöttük, hogyan próbálják kezelni ezt a globális problémát más országokban.
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban a számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja Magyarországon. Rendkívüli tablókkal távozó tanárok képeivel és búcsúposztokkal a gimnáziumok oldalán végződött az idei tanév miután megszavazták a tanárokat korlátozó státusztörvényt – innen megnézhetitek gyűjtésünket a pályaelhagyókról. Azonban nem csak nálunk okoz problémát a tanárhiány, ez egy globális probléma, amivel különböző képpen probálnak megküzdeni az országok vezetői. A 2019–2020-as tanévben 35 európai oktatási rendszer szenvedett tanárhiánytól egy 2021-es jelentés szerint, amely 39 ország 41 oktatási rendszerét vizsgálta.
Ausztria
Ausztriában is problémát okoz a tanárhiány, jelenleg több mint 200 teljes vagy részmunkaidős állásra keresnek pedagógusokat – közölte a Heute.at. A tanárhiány leküzdése érdekében az Oktatási- és a Honvédelmi Minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy a betöltendő pozíciókra katonákat képeznének át. Ez elsősorban a milicistákat, a katonai zenészeket és a hadsereg sportolóit célozná meg a toborzással.
Emellett a honvédelemre is nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni az iskolában. Az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult geopolitikai helyzettel akarják jobban megismertetni a tanulókat.
Az Osztrák Országos Diákszövetség határozottan felszólalt a tervek ellen. Szerintük az „iskolarendszer militarizálása” helyett a klímaválsággal és a diszkriminációmentesség témájával kellene foglalkozni és vonzóbbá kellene tenni a tanári szakmát. Szerintük jobb munkakörülményekre, tisztességes fizetésre és kisebb osztályokra lenne szükség – számolt be róla az ORF.at.
Németország
Itt plakát kampánnyal igyekeznek bevonzani a tanitani vágyókat, ami szintén felborzolta az ottani kedélyeket. A stuttgarti és badeni repülőtéren is találhatóak olyan plakátok, amiknek célja a fiatalok figyelmének felkeltése a tanári szakmára, bár a rajtuk álló felirat, úgy tűnik nem bizonyult a legjobb választásnak.
„Most landolt és nem akar holnap dolgozni? Tedd, amit szeretsz, és légy tanár!"
-ez a felirat fogadja Baden-Württembergben az éppen repülőről leszállt utasokat. A Nau.ch szerint a tanárok a plakát szlogenjét a szakma megvetésének tartják.
Lengyelország
Körülbelül 20 000 tanár hiányzik a rendszerből az országban a tanári szakszervezetek becslései szerint. Magyarországhoz hasonlóan ez azt eredményezi, hogy néhány tanár olyan tárgyak tanítására kényszerül, amelyek kívül esnek a szakterületükön. Így olyan helyzetek állhatank elő, hogy például egy lengyel nyelvtanár tartja a matematikaórát, ami egyértelműen ront az oktatás minőségén – olvasható a Fairplanet oldalán.
Egyesült Államok
Amerikában államonként eltérő módokon próbálkoznak, a legelterjedtebb eljárás, hogy csak négy napot kell iskolába menniük a diákoknak egy héten. Csaknem 900 iskolai körzet működik már így, ez a szám drámaian megnőtt 2020 óta, amikor még csak 650 körzetben tanultak ilyen formában – olvasható a Forbes-on. Az egyik Alabamában, Arkansasban, Kaliforniában és Louisianában működő program úgy törekszik a tanárhiány kezelésére, hogy más alkalmazottakat, például gondnokokat, buszsofőröket és segédeket tanítanak be tanárnak.
Júniusban a Virginia Állami Oktatási Tanács megállapodást kötött egy online tanári oktatási céggel, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy online szerezzenek minősítést a hagyományos főiskolák és egyetemek helyett.
Texas állam szenátusa olyan törvényjavaslatot fontolgat, amely állami támogatást biztosítana a kerületeknek, hogy fizessenek a leendő tanároknak a gyakorlat alatt, és hogy egyes tanároknak akár hat számjegyű fizetést is adhassanak, ha kiemelkedően teljesítenek.
Dakotában még júliusban petíciót nyújtottak be a kormányzói hivatalhoz, hogy módosítsák a tanárnövendékekre vonatkozó szabályokat, így már ők is taníthatnak majd teljes osztályokat. De azért nem maradnak teljesen felügyelet nélkül: az egyetemeknek ajánlólevelet kell adniuk az iskoláknak hallgatójukra vonatkozóan, amelynek pozitív visszajelzést kell tartalmaznia a hallgató korábbi tantermi tapasztalatairól, és a hallgatónak továbbra is el kell végeznie a tantervben található kurzusokat, és az iskolai körzeteknek helyszíni mentort kell biztosítaniuk. Csak abban az esetben alkalmazhatnak egyetemistát, ha bebizonyítani tudják, hogy nem találtak szakképzett, engedéllyel rendelkező tanárt az állás betöltésére.
36 000 – a 2022-23-as tanévben ennyi pedagógus állás volt megüresedve országszerte.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.