Leginkább csak panaszfelvétel történt - véget ért a szakszervezetek és a kormány mai egyeztetése

Ismét egyeztetett a kormány és a pedagógiai szakszervezetek, ezt azonban a kormány részéről nem előzte meg érdemi tárgyalás, így a pedagógusok képviselői egy kérdés kivételével most sem kaptak konkrét válaszokat.

  • Székács Linda

Nem változik a nevelő-oktató munkát segítők bérezése - jelentette be a szerda délutáni egyeztetést követően a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A szakszervezet szerdán ismét a státusztörvény végrehajtási tervezetéről tárgyalt a kormánnyal, ami Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a legtöbb kérdésben ismét csak egyfajta "panaszfelvétel" volt, melyekkel kapcsolatban nem bíznak a kormányzati álláspont változásában.

"Sajnos ezt nem előzte meg egy olyan kormányszintű tárgyalás, amivel mi az összes kérdésünkre kaphattunk volna választ" - mondták az egyeztetést követő élő bejelentkezésben.

Tisztázódott azonban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérezése. Totyik Tamás szerint az érettségivel és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők továbbra is megkapják majd a garantált bérminimumot, csak azoknak jár a minimálbér, akiknek nyolc általánosról van bizonyítványuk.

A nevelést-oktatást közvetlenül segítők ugyanolyan módon fogják megkapni az illetményüket, mint eddig. Ez nem így volt a végrehajtási rendeletben, így ez mindenképp eredmény

- mondta Nagy Erzsébet.

A szakszervezet Madarász Hedviggel, az illetékes államtitkárság főosztályvezetőjével tárgyalt, aki azonban nem kapott felhatalmazást a megállapodásra, így panaszfelvételen kívül más nem történt.

A PDSZ többek között kifogásolja a pedagógia asszisztensek meghatározott létszámát a törvényben, továbbá azt is, hogy az alsós tanítók átképzés nélkül felső tagozatban taníthassanak, illetve, hogy a szakos tanárok (például kémia, fizika, földrajz) szintén átképzés nélkül más természettudományos tárgyakat is oktassanak, azoknak a tanítására ők legyenek kötekezően beosztva.

"Ezek mind azt mutatják, hogy nagyon komoly pedagógushiány van, és ezt a pedagógushiányt próbálja a kormány minden eszközzel eltakarni" - tette hozzá Totyik Tamás.

Az egyeztetések a jövő hét folyamán folytatódnak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.