A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint aggályos a státuszváltás, a munkáltatók pedig visszaélnek a hatalmi pozícióikkal.
"A munkáltatók hatalmi pozíciójukkal visszaélve, az egyébként is bonyolult jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálták megnehezíteni a távozó pedagógusok dolgát" - számolt be a tapasztalatairól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az rtl.hu-nak, aki szerint azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha felmondanak, akkor soha többé nem helyezkedhetnek el a pedagóguspályán.
A szakértő szerint ilyen szabály nem létezik, nincs jogi akadálya annak, hogy egy pedagógus a lemondása után újra pedagógiai pályán helyezkedjen el, ahogy az sem jogszerű, ha az augusztus elsejéig fennálló feltételek mellett távozó pedagógusokkal megpróbálnak szabadságot kivetetni ahelyett, hogy kifizetnék az utolsó havi bérüket. A pénz ugyanis arra az időszakra is jár, amikor már nem dolgoznak, ezért meg kell kapniuk az utolsó havi bérüket akkor is, ha a lemondás idejét töltik.
A szervezet szerint továbbá alapjogi szempontból is aggályos a státuszváltás, és külön probléma, hogy még a végkielégítéseket is csökkentett mértékben fizetik ki, mivel abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 15. és 29. között adja be a lemondását, november 1. és 30. között pedig már nem kell dolgoznia, végkielégítés jár neki, ami attól függ, hány évet dolgozott le.
Tíz év alatt egyhavi (ennek nincs alsó korlátja, elméletben már egy ledolgozott nap után jár), 10 és 20 év között kéthavi, 20 év felett pedig háromhavi illetménynek megfelelő összeget kell kifizetni számára, holott a közalkalmazotti törvény szerint húsz ledolgozott év után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés járna – indokolja Takács Ádám.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
