A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint aggályos a státuszváltás, a munkáltatók pedig visszaélnek a hatalmi pozícióikkal.
"A munkáltatók hatalmi pozíciójukkal visszaélve, az egyébként is bonyolult jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálták megnehezíteni a távozó pedagógusok dolgát" - számolt be a tapasztalatairól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az rtl.hu-nak, aki szerint azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha felmondanak, akkor soha többé nem helyezkedhetnek el a pedagóguspályán.
A szakértő szerint ilyen szabály nem létezik, nincs jogi akadálya annak, hogy egy pedagógus a lemondása után újra pedagógiai pályán helyezkedjen el, ahogy az sem jogszerű, ha az augusztus elsejéig fennálló feltételek mellett távozó pedagógusokkal megpróbálnak szabadságot kivetetni ahelyett, hogy kifizetnék az utolsó havi bérüket. A pénz ugyanis arra az időszakra is jár, amikor már nem dolgoznak, ezért meg kell kapniuk az utolsó havi bérüket akkor is, ha a lemondás idejét töltik.
A szervezet szerint továbbá alapjogi szempontból is aggályos a státuszváltás, és külön probléma, hogy még a végkielégítéseket is csökkentett mértékben fizetik ki, mivel abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 15. és 29. között adja be a lemondását, november 1. és 30. között pedig már nem kell dolgoznia, végkielégítés jár neki, ami attól függ, hány évet dolgozott le.
Tíz év alatt egyhavi (ennek nincs alsó korlátja, elméletben már egy ledolgozott nap után jár), 10 és 20 év között kéthavi, 20 év felett pedig háromhavi illetménynek megfelelő összeget kell kifizetni számára, holott a közalkalmazotti törvény szerint húsz ledolgozott év után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés járna – indokolja Takács Ádám.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
