Komoly baj van a diákok szövegértésével: lesújtók a kompetenciamérés eredményei

Magyarán fiatalok tömegei aligha lesznek képesek betanított munkán kívül mást elvégezni.

  • Tarnay Kristóf

A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben, komoly baj van a szövegértési képességekkel – erről ír az eheti HVG. A cikk szerint amióta 2008-ban sztenderdizálták az ilyen méréseket, még egy vizsgált évfolyam eredménye sem volt annyira gyenge, mint 2022-ben, a nyolcadikosoknál és a tizedikeseknél ezen belül is különösen nagy volt a visszaesés.

Az adatok azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában. Látható, hogy a járványügyi lezárások alatti távoktatás is rányomta a bélyegét a teljesítményre, hiszen a digitális képességek alapból is elég gyengék voltak. A tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet – így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül másra alkalmassá válni.

Matematikában is hasonló a helyzet, a természettudományokban viszont nyolcadik és tizedik osztály között sokan behozzák a lemaradást. A regionális különbségek pedig óriásiak: Budapest is visszaesett ugyan, de így is sokkal jobb eredményeket hoz, mint az ország többi része, a Nyugat-Dunántúl is rendben van, de például szövegértésből a 174 vidéki járás közül 71-ben a nyolcadikosok átlaga nem éri el azt a szintet sem, ahol országos átlagban hatodikban kellene tartani. További részletek a ma megjelent HVG-ben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.