Magyarán fiatalok tömegei aligha lesznek képesek betanított munkán kívül mást elvégezni.
A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben, komoly baj van a szövegértési képességekkel – erről ír az eheti HVG. A cikk szerint amióta 2008-ban sztenderdizálták az ilyen méréseket, még egy vizsgált évfolyam eredménye sem volt annyira gyenge, mint 2022-ben, a nyolcadikosoknál és a tizedikeseknél ezen belül is különösen nagy volt a visszaesés.
Az adatok azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában. Látható, hogy a járványügyi lezárások alatti távoktatás is rányomta a bélyegét a teljesítményre, hiszen a digitális képességek alapból is elég gyengék voltak. A tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet – így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül másra alkalmassá válni.
Matematikában is hasonló a helyzet, a természettudományokban viszont nyolcadik és tizedik osztály között sokan behozzák a lemaradást. A regionális különbségek pedig óriásiak: Budapest is visszaesett ugyan, de így is sokkal jobb eredményeket hoz, mint az ország többi része, a Nyugat-Dunántúl is rendben van, de például szövegértésből a 174 vidéki járás közül 71-ben a nyolcadikosok átlaga nem éri el azt a szintet sem, ahol országos átlagban hatodikban kellene tartani. További részletek a ma megjelent HVG-ben.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
