Idén ősszel a kompetenciamérés történelemmel és digitális kultúrával is kiegészül. Az Oktatási Hivatal a Történelemtanárok Egylete érdeklődésére azt válaszolta, a mostani próbamérés során tesztelik a jelenleg még nem végleges feladatokat, ezért egyelőre gyakorlófeladatsort nem tudnak közzétenni.
„Magyarországon jelenleg szövegértés, matematika, természettudomány és idegen nyelv területén folynak digitális mérések. 2023 őszén két új mérési területen – digitális kultúra és történelem – tervezzük digitális próbamérés lebonyolítását”
– válaszolta Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete elnökének (TTE) érdeklődésére az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, Brassói Sándor. A TTE értelemszerűen ez utóbbira volt kíváncsi, azt kérdezték, pontosan mit, milyen kompetenciákat szándékoznak mérni, illetve milyen módszerekkel.
Brassói válaszában azt írta:„A mérés célja annak nyomon követése, hogy a tanulók képesek-e elsajátítani a történelmi gondolkodás mindazon összetevőit, amelyek megalapozzák az aktív állampolgári léthez szükséges kompetenciákat.”
Ennek keretében levele alapján más kompetenciamérésekből már ismert feladattípusok is lesznek, mint egy-egy információ visszakeresése, de lesznek történelem-specifikusak is, mint több szöveges, illetve vizuális forrás összevetése. „Az összehasonlítás alapja lehet például a nézőpontok megkülönböztetése, a megbízhatóság megállapítása, a történelmi jelentőség megállapítása, ok-okozati összefüggések feltárása” – magyarázza az OH-elnök.
Válasza alapján ebben a mérésben megjelennek olyan feladatok is, amelyek megoldásához a tanulóknak különböző történettudományi módszereket kell alkalmazniuk, mint például a forrásokban szereplő állítások hitelességének vizsgálata, tények és feltételezések megkülönböztetése. Tartalmilag a mérés a magyar és egyetemes történelmet, illetve a történelmi megismerést különíti el.
Gyakorlófeladatok még nem lesznek
Brassói Sándor válaszában azt is közölte: a történelem digitális mérés tartalmi kerete nem nyerte még el végleges formáját, a módszerek, kérdéstípusok kialakítása folyamatos és még az idén őszi próbamérés eredményeinek elemzése után is fogják pontosítani. Mert hogy a mostani az lesz: válaszlevelében Miklósi rákérdezett arra is, mikorra várhatók mintafeladatok gyakorláshoz, amelyre az volt a válasz, egyelőre nem lesznek ilyenek, a feladattípusokkal az iskolák és a tanulók már élesben, az első, próbamérés alkalmával ismerkedhetnek meg.
„Mivel a próbamérés célja a feladatok kipróbálása és bemérése, az iskolák a próbamérésben való részvétellel járulnak hozzá a későbbi mérés sikerességéhez, illetve képet kapnak arról is, hogy az új mérési területeken milyen típusú feladatok fognak megjelenni” – írta Brassói.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
