„Magyarországon jelenleg szövegértés, matematika, természettudomány és idegen nyelv területén folynak digitális mérések. 2023 őszén két új mérési területen – digitális kultúra és történelem – tervezzük digitális próbamérés lebonyolítását”
– válaszolta Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete elnökének (TTE) érdeklődésére az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, Brassói Sándor. A TTE értelemszerűen ez utóbbira volt kíváncsi, azt kérdezték, pontosan mit, milyen kompetenciákat szándékoznak mérni, illetve milyen módszerekkel.
Brassói válaszában azt írta:„A mérés célja annak nyomon követése, hogy a tanulók képesek-e elsajátítani a történelmi gondolkodás mindazon összetevőit, amelyek megalapozzák az aktív állampolgári léthez szükséges kompetenciákat.”
Ennek keretében levele alapján más kompetenciamérésekből már ismert feladattípusok is lesznek, mint egy-egy információ visszakeresése, de lesznek történelem-specifikusak is, mint több szöveges, illetve vizuális forrás összevetése. „Az összehasonlítás alapja lehet például a nézőpontok megkülönböztetése, a megbízhatóság megállapítása, a történelmi jelentőség megállapítása, ok-okozati összefüggések feltárása” – magyarázza az OH-elnök.
Válasza alapján ebben a mérésben megjelennek olyan feladatok is, amelyek megoldásához a tanulóknak különböző történettudományi módszereket kell alkalmazniuk, mint például a forrásokban szereplő állítások hitelességének vizsgálata, tények és feltételezések megkülönböztetése. Tartalmilag a mérés a magyar és egyetemes történelmet, illetve a történelmi megismerést különíti el.
Gyakorlófeladatok még nem lesznek
Brassói Sándor válaszában azt is közölte: a történelem digitális mérés tartalmi kerete nem nyerte még el végleges formáját, a módszerek, kérdéstípusok kialakítása folyamatos és még az idén őszi próbamérés eredményeinek elemzése után is fogják pontosítani. Mert hogy a mostani az lesz: válaszlevelében Miklósi rákérdezett arra is, mikorra várhatók mintafeladatok gyakorláshoz, amelyre az volt a válasz, egyelőre nem lesznek ilyenek, a feladattípusokkal az iskolák és a tanulók már élesben, az első, próbamérés alkalmával ismerkedhetnek meg.
„Mivel a próbamérés célja a feladatok kipróbálása és bemérése, az iskolák a próbamérésben való részvétellel járulnak hozzá a későbbi mérés sikerességéhez, illetve képet kapnak arról is, hogy az új mérési területeken milyen típusú feladatok fognak megjelenni” – írta Brassói.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Az időzavarban lévő tanárok gyakran a rendszerváltásig sem jutnak el, ezzel szemben az idei érettségin az EU intézményeit is át kellett látni és sok diákot megzavarhatott az adó és a járulék közti különbség is. A lapunknak nyilatkozó történelemtanár szerint, aki tudja, mik azok, amik jellemzően elő szoktak kerülni, azokat céltudatosan előveszi, más esetben gondban lesznek a diákok. Az új NAT az állampolgári ismeretekbe szervezte ki a jelenkori anyagok oroszlánrészét, kérdés, hogy ez segít-e, ha közben más plusz témakörök kerültek be.
