Idén ősszel a kompetenciamérés történelemmel és digitális kultúrával is kiegészül. Az Oktatási Hivatal a Történelemtanárok Egylete érdeklődésére azt válaszolta, a mostani próbamérés során tesztelik a jelenleg még nem végleges feladatokat, ezért egyelőre gyakorlófeladatsort nem tudnak közzétenni.
„Magyarországon jelenleg szövegértés, matematika, természettudomány és idegen nyelv területén folynak digitális mérések. 2023 őszén két új mérési területen – digitális kultúra és történelem – tervezzük digitális próbamérés lebonyolítását”
– válaszolta Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete elnökének (TTE) érdeklődésére az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, Brassói Sándor. A TTE értelemszerűen ez utóbbira volt kíváncsi, azt kérdezték, pontosan mit, milyen kompetenciákat szándékoznak mérni, illetve milyen módszerekkel.
Brassói válaszában azt írta:„A mérés célja annak nyomon követése, hogy a tanulók képesek-e elsajátítani a történelmi gondolkodás mindazon összetevőit, amelyek megalapozzák az aktív állampolgári léthez szükséges kompetenciákat.”
Ennek keretében levele alapján más kompetenciamérésekből már ismert feladattípusok is lesznek, mint egy-egy információ visszakeresése, de lesznek történelem-specifikusak is, mint több szöveges, illetve vizuális forrás összevetése. „Az összehasonlítás alapja lehet például a nézőpontok megkülönböztetése, a megbízhatóság megállapítása, a történelmi jelentőség megállapítása, ok-okozati összefüggések feltárása” – magyarázza az OH-elnök.
Válasza alapján ebben a mérésben megjelennek olyan feladatok is, amelyek megoldásához a tanulóknak különböző történettudományi módszereket kell alkalmazniuk, mint például a forrásokban szereplő állítások hitelességének vizsgálata, tények és feltételezések megkülönböztetése. Tartalmilag a mérés a magyar és egyetemes történelmet, illetve a történelmi megismerést különíti el.
Gyakorlófeladatok még nem lesznek
Brassói Sándor válaszában azt is közölte: a történelem digitális mérés tartalmi kerete nem nyerte még el végleges formáját, a módszerek, kérdéstípusok kialakítása folyamatos és még az idén őszi próbamérés eredményeinek elemzése után is fogják pontosítani. Mert hogy a mostani az lesz: válaszlevelében Miklósi rákérdezett arra is, mikorra várhatók mintafeladatok gyakorláshoz, amelyre az volt a válasz, egyelőre nem lesznek ilyenek, a feladattípusokkal az iskolák és a tanulók már élesben, az első, próbamérés alkalmával ismerkedhetnek meg.
„Mivel a próbamérés célja a feladatok kipróbálása és bemérése, az iskolák a próbamérésben való részvétellel járulnak hozzá a későbbi mérés sikerességéhez, illetve képet kapnak arról is, hogy az új mérési területeken milyen típusú feladatok fognak megjelenni” – írta Brassói.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
