Fontos változás jön szeptembertől, végre odafigyelnek az ételallergiás diákokra is

Átírják a köznevelési törvényt, a cukorbetegekhez hasonló figyelmet kapnak az anafilaxiás rizikójú allergiások is az óvodákban és az iskolákban.

  • Tarnay Kristóf

Szeptember 1-től életbe lép a köznevelési törvény módosítása, mely szerint a ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a közoktatásban, írja a 24.hu. A jogszabály szerint mindkét diagnózisnál „a köznevelési intézménynek biztosítania kell” a „gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet”. Ez apró dolognak tűnhet, de jogalapot és irányt jelöl ki a diagnosztizált anafilaxiás gyermekek intézményi léte és biztonsága érdekében.

Szakemberek szerint mintegy 25 ezer, a magas anafilaxia rizikójú ételallergiás gyerek lehet Magyarországon. Náluk a – például dió- vagy mogyorófélék okozta – allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet, perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. Ám egy adrenalin hatóanyagot tartalmazó Epipen nevű injekciós tollal (képünkön) ezt másodpercek alatt vissza lehet fordítani, ami gyakran életmentést jelent.

Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője a lapnak elmondta: a módosuló szabályozásnak köszönhetően az intézmények már például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket. Bár elvileg eddig se lehetett volna, mégis előfordult, máshol pedig nem akartak foglalkozni olyan óvintézkedésekkel, hogy termést felfogó hálót tegyenek a diófákra az udvaron. Sőt, előfordul, hogy az életmentő injekció beadását is visszautasítja az iskola és mondjuk az odajáró testvérének kell beadnia. Szeptembertől azonban a diagnosztizált allergiás gyerekeket is kötelező lesz felvenni az intézményekbe és biztosítani kell nekik a biztonságos körülményeket.

A diagnosztizált érintetteknél mindig van két ilyen injekció, ám értelemszerűen, akik nem tudnak róla, hogy esetleg ilyen betegséggel élnek együtt, azoknál nincs. Az egyesület ezért azt javasolja, hogy az intézmények kötelező jelleggel szerezzenek be ilyeneket és írjanak elő egy protokollt, hogy szükség esetén hogyan kell nekik segíteni. Most a belügyi tárcával egyeztetnek a kérdésben. Van tehát még teendő, de Janklovics szerint ez a módosítás már a jó irányba mutat.

(Kiemelt kép: SHERRY YATES YOUNG / SCIENCE PHOTO / SYO / Science Photo Library via AFP)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.