Átírják a köznevelési törvényt, a cukorbetegekhez hasonló figyelmet kapnak az anafilaxiás rizikójú allergiások is az óvodákban és az iskolákban.
Szeptember 1-től életbe lép a köznevelési törvény módosítása, mely szerint a ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a közoktatásban, írja a 24.hu. A jogszabály szerint mindkét diagnózisnál „a köznevelési intézménynek biztosítania kell” a „gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet”. Ez apró dolognak tűnhet, de jogalapot és irányt jelöl ki a diagnosztizált anafilaxiás gyermekek intézményi léte és biztonsága érdekében.
Szakemberek szerint mintegy 25 ezer, a magas anafilaxia rizikójú ételallergiás gyerek lehet Magyarországon. Náluk a – például dió- vagy mogyorófélék okozta – allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet, perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. Ám egy adrenalin hatóanyagot tartalmazó Epipen nevű injekciós tollal (képünkön) ezt másodpercek alatt vissza lehet fordítani, ami gyakran életmentést jelent.
Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője a lapnak elmondta: a módosuló szabályozásnak köszönhetően az intézmények már például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket. Bár elvileg eddig se lehetett volna, mégis előfordult, máshol pedig nem akartak foglalkozni olyan óvintézkedésekkel, hogy termést felfogó hálót tegyenek a diófákra az udvaron. Sőt, előfordul, hogy az életmentő injekció beadását is visszautasítja az iskola és mondjuk az odajáró testvérének kell beadnia. Szeptembertől azonban a diagnosztizált allergiás gyerekeket is kötelező lesz felvenni az intézményekbe és biztosítani kell nekik a biztonságos körülményeket.
A diagnosztizált érintetteknél mindig van két ilyen injekció, ám értelemszerűen, akik nem tudnak róla, hogy esetleg ilyen betegséggel élnek együtt, azoknál nincs. Az egyesület ezért azt javasolja, hogy az intézmények kötelező jelleggel szerezzenek be ilyeneket és írjanak elő egy protokollt, hogy szükség esetén hogyan kell nekik segíteni. Most a belügyi tárcával egyeztetnek a kérdésben. Van tehát még teendő, de Janklovics szerint ez a módosítás már a jó irányba mutat.
(Kiemelt kép: SHERRY YATES YOUNG / SCIENCE PHOTO / SYO / Science Photo Library via AFP)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
