A szakképzésben más lehet innentől a tanév rendje, mint a többi iskolában

Ezt a kulturális tárca a nyári szakmai gyakorlattal és a duális képzésekkel indokolja.

  • Eduline/MTI

Azt eddig is lehetett tudni, hogy csak augusztusra várható a 2023/24-es tanév rendje, ám úgy tűnik, ennél is jelentősebb csavar következik az egyébként jellemzően száraz dátumsor kapcsán. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdai közleménye szerint ugyanis a most következő tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét.

Úgy érvelnek, az új rendszer bevezetését többek között olyan, a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés. Azt írják, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosítása megteremtette annak jogalapját, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét. Mint ismert, eddig a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. „Az új rendszer bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják” – fogalmaznak.

Hozzátéve: az a legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe. Emellett vannak olyan sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények is, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt – teszik hozzá, bár ezt nem fejtették ki részletesebben

Értelemszerűen a külön rendelet ugyanúgy megjelöli majd itt is a tanév kereteit, szakaszait, közte a szünetekkel és vizsgaidőszakok időpontjával. Ezzel együtt a szakképzési sajátosságok mellett a köznevelés rendszerével történő összhang érdekében megerősíti majd a jogszabály, hogy a felvétel és a beiratkozás, a tizedik évfolyamos mérések, valamint az érettségi vizsga időszaka a szakképzésben és a köznevelésben továbbra is azonos marad – hangsúlyozzák.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István