A szakképzésben más lehet innentől a tanév rendje, mint a többi iskolában

Ezt a kulturális tárca a nyári szakmai gyakorlattal és a duális képzésekkel indokolja.

  • Eduline/MTI

Azt eddig is lehetett tudni, hogy csak augusztusra várható a 2023/24-es tanév rendje, ám úgy tűnik, ennél is jelentősebb csavar következik az egyébként jellemzően száraz dátumsor kapcsán. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdai közleménye szerint ugyanis a most következő tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét.

Úgy érvelnek, az új rendszer bevezetését többek között olyan, a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés. Azt írják, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosítása megteremtette annak jogalapját, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét. Mint ismert, eddig a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. „Az új rendszer bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják” – fogalmaznak.

Hozzátéve: az a legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe. Emellett vannak olyan sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények is, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt – teszik hozzá, bár ezt nem fejtették ki részletesebben

Értelemszerűen a külön rendelet ugyanúgy megjelöli majd itt is a tanév kereteit, szakaszait, közte a szünetekkel és vizsgaidőszakok időpontjával. Ezzel együtt a szakképzési sajátosságok mellett a köznevelés rendszerével történő összhang érdekében megerősíti majd a jogszabály, hogy a felvétel és a beiratkozás, a tizedik évfolyamos mérések, valamint az érettségi vizsga időszaka a szakképzésben és a köznevelésben továbbra is azonos marad – hangsúlyozzák.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.