A szakképzésben más lehet innentől a tanév rendje, mint a többi iskolában

Ezt a kulturális tárca a nyári szakmai gyakorlattal és a duális képzésekkel indokolja.

  • Eduline/MTI

Azt eddig is lehetett tudni, hogy csak augusztusra várható a 2023/24-es tanév rendje, ám úgy tűnik, ennél is jelentősebb csavar következik az egyébként jellemzően száraz dátumsor kapcsán. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdai közleménye szerint ugyanis a most következő tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét.

Úgy érvelnek, az új rendszer bevezetését többek között olyan, a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés. Azt írják, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosítása megteremtette annak jogalapját, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét. Mint ismert, eddig a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. „Az új rendszer bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják” – fogalmaznak.

Hozzátéve: az a legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe. Emellett vannak olyan sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények is, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt – teszik hozzá, bár ezt nem fejtették ki részletesebben

Értelemszerűen a külön rendelet ugyanúgy megjelöli majd itt is a tanév kereteit, szakaszait, közte a szünetekkel és vizsgaidőszakok időpontjával. Ezzel együtt a szakképzési sajátosságok mellett a köznevelés rendszerével történő összhang érdekében megerősíti majd a jogszabály, hogy a felvétel és a beiratkozás, a tizedik évfolyamos mérések, valamint az érettségi vizsga időszaka a szakképzésben és a köznevelésben továbbra is azonos marad – hangsúlyozzák.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.