Csak augusztusban jöhet a 2023/24-es tanév rendje

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jogszabály még előkészítés alatt áll.

  • Székács Linda

„Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. tanév rendjére vonatkozó jogszabály előkészítés alatt van, várhatóan augusztus elején jelenik meg a Magyar Közlönyben. A tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik”

– válaszolta a Belügyminisztérium az Eduline megkeresésére. A következő tanév fontos dátumairól és eseményeiről – többek között a középiskolai felvételiről, érettségiről, tanítási szünetekről és egyéb mérésekről (például a kompetencia) – szóló jogszabály az elmúlt néhány évben rendszeresen már az adott tanév befejezése előtt, június közepén megjelent, hiszen fontos lehet a tervezéshez a szülők részére.

Kivételt jelent a 2022/23-as tanév rendje, amit szintén szokatlanul későn, csak július 30-án tettek közzé a Magyar Közlönyben. Arra a kérdésünkre, hogy van-e valami különösebb oka annak, hogy idén (is) ilyen későn jelenik meg a tanév rendje, a Belügyminisztérium egyelőre nem válaszolt. Amennyiben ez megtörténik, cikkünket frissítjük.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.