Az árulkodó jelek közt lehetnek a tervezet szerint például a viselkedési és étkezési zavarok, az elzárkózás, a szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is.
Ha egy fiatal viselkedése alapján azt gyanítják, hogy iskolán kívüli erőszak áldozata, a romániai közoktatásban dolgozók kötelesek lehetnek intézkedni, azaz értesíteni a családot vagy – családon belüli erőszak gyanúja esetén – a hatóságokat, ez szerepel az oktatási minisztérium nyilvános vitára bocsátott tervezetében, idézi a Maszol.ro a news.ro cikkét. Ez utóbbi esetben közvetlenül a segélyhívón kellene segítséget kérnie az iskolák, óvodák dolgozóinak, vagy a rendőrséghez, illetve az emberkereskedelem elleni ügynökséghez kellene fordulniuk.
„Ha a közoktatási intézmény személyzetének bármely tagja annak jelét tapasztalja, hogy a gyermeket bántalmazták, vagy ha a viselkedése aggasztóan megváltozott, akkor gyanakodhat arra, hogy a gyermeket az intézményen kívül bántalmazzák valamilyen módon. Azt javasoljuk, hogy a gyanút diszkréten beszéljék meg az igazgatóval, hogy kiderüljön, a jeleket az intézmény más munkatársai is észlelték-e már. Az óvoda vagy iskola személyzetének tájékoztatnia kell az igazgatót a gyermek ellen iskolai környezeten kívül elkövetett erőszak gyanújáról” – áll a határozattervezetben.
Amely szerint annak, hogy valakit iskolán kívül bántalmaznak, a tünetei lehetnek viselkedési és étkezési zavarok, emellett elzárkózás, szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is. Ilyen lehet az úgynevezett „tikkek” megjelenése, mint bizonyos pislogás vagy a körömrágás, a kommunikációs nehézségek, a csökkent iskolai teljesítmény, illetőlve zúzódások, – akár égési – sérülések, törések. De ide sorolják a tinédzserkori terhességet is, ahol az illető fiatal nem akarja elmondani, hogy ki az apa. Ahogyan intő jel lehet a koszosság, a hiányos táplálkozás vagy a nyelvi és életkori sajátosságok fejletlensége – idézi a dokumentumot a lap.
(Kiemelt kép: AFP)
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
