Romániában kötelezővé tehetik, hogy a közoktatásban dolgozók fellépjenek az iskolán kívül bántalmazott gyerekek ügyében

Az árulkodó jelek közt lehetnek a tervezet szerint például a viselkedési és étkezési zavarok, az elzárkózás, a szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is.

  • Tarnay Kristóf

Ha egy fiatal viselkedése alapján azt gyanítják, hogy iskolán kívüli erőszak áldozata, a romániai közoktatásban dolgozók kötelesek lehetnek intézkedni, azaz értesíteni a családot vagy – családon belüli erőszak gyanúja esetén – a hatóságokat, ez szerepel az oktatási minisztérium nyilvános vitára bocsátott tervezetében, idézi a Maszol.ro a news.ro cikkét. Ez utóbbi esetben közvetlenül a segélyhívón kellene segítséget kérnie az iskolák, óvodák dolgozóinak, vagy a rendőrséghez, illetve az emberkereskedelem elleni ügynökséghez kellene fordulniuk.

„Ha a közoktatási intézmény személyzetének bármely tagja annak jelét tapasztalja, hogy a gyermeket bántalmazták, vagy ha a viselkedése aggasztóan megváltozott, akkor gyanakodhat arra, hogy a gyermeket az intézményen kívül bántalmazzák valamilyen módon. Azt javasoljuk, hogy a gyanút diszkréten beszéljék meg az igazgatóval, hogy kiderüljön, a jeleket az intézmény más munkatársai is észlelték-e már. Az óvoda vagy iskola személyzetének tájékoztatnia kell az igazgatót a gyermek ellen iskolai környezeten kívül elkövetett erőszak gyanújáról” – áll a határozattervezetben.

Amely szerint annak, hogy valakit iskolán kívül bántalmaznak, a tünetei lehetnek viselkedési és étkezési zavarok, emellett elzárkózás, szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is. Ilyen lehet az úgynevezett „tikkek” megjelenése, mint bizonyos pislogás vagy a körömrágás, a kommunikációs nehézségek, a csökkent iskolai teljesítmény, illetőlve zúzódások, – akár égési – sérülések, törések. De ide sorolják a tinédzserkori terhességet is, ahol az illető fiatal nem akarja elmondani, hogy ki az apa. Ahogyan intő jel lehet a koszosság, a hiányos táplálkozás vagy a nyelvi és életkori sajátosságok fejletlensége – idézi a dokumentumot a lap.

(Kiemelt kép: AFP)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.