Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az árulkodó jelek közt lehetnek a tervezet szerint például a viselkedési és étkezési zavarok, az elzárkózás, a szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is.
Ha egy fiatal viselkedése alapján azt gyanítják, hogy iskolán kívüli erőszak áldozata, a romániai közoktatásban dolgozók kötelesek lehetnek intézkedni, azaz értesíteni a családot vagy – családon belüli erőszak gyanúja esetén – a hatóságokat, ez szerepel az oktatási minisztérium nyilvános vitára bocsátott tervezetében, idézi a Maszol.ro a news.ro cikkét. Ez utóbbi esetben közvetlenül a segélyhívón kellene segítséget kérnie az iskolák, óvodák dolgozóinak, vagy a rendőrséghez, illetve az emberkereskedelem elleni ügynökséghez kellene fordulniuk.
„Ha a közoktatási intézmény személyzetének bármely tagja annak jelét tapasztalja, hogy a gyermeket bántalmazták, vagy ha a viselkedése aggasztóan megváltozott, akkor gyanakodhat arra, hogy a gyermeket az intézményen kívül bántalmazzák valamilyen módon. Azt javasoljuk, hogy a gyanút diszkréten beszéljék meg az igazgatóval, hogy kiderüljön, a jeleket az intézmény más munkatársai is észlelték-e már. Az óvoda vagy iskola személyzetének tájékoztatnia kell az igazgatót a gyermek ellen iskolai környezeten kívül elkövetett erőszak gyanújáról” – áll a határozattervezetben.
Amely szerint annak, hogy valakit iskolán kívül bántalmaznak, a tünetei lehetnek viselkedési és étkezési zavarok, emellett elzárkózás, szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is. Ilyen lehet az úgynevezett „tikkek” megjelenése, mint bizonyos pislogás vagy a körömrágás, a kommunikációs nehézségek, a csökkent iskolai teljesítmény, illetőlve zúzódások, – akár égési – sérülések, törések. De ide sorolják a tinédzserkori terhességet is, ahol az illető fiatal nem akarja elmondani, hogy ki az apa. Ahogyan intő jel lehet a koszosság, a hiányos táplálkozás vagy a nyelvi és életkori sajátosságok fejletlensége – idézi a dokumentumot a lap.
(Kiemelt kép: AFP)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.