Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ha egy fiatal viselkedése alapján azt gyanítják, hogy iskolán kívüli erőszak áldozata, a romániai közoktatásban dolgozók kötelesek lehetnek intézkedni, azaz értesíteni a családot vagy – családon belüli erőszak gyanúja esetén – a hatóságokat, ez szerepel az oktatási minisztérium nyilvános vitára bocsátott tervezetében, idézi a Maszol.ro a news.ro cikkét. Ez utóbbi esetben közvetlenül a segélyhívón kellene segítséget kérnie az iskolák, óvodák dolgozóinak, vagy a rendőrséghez, illetve az emberkereskedelem elleni ügynökséghez kellene fordulniuk.
„Ha a közoktatási intézmény személyzetének bármely tagja annak jelét tapasztalja, hogy a gyermeket bántalmazták, vagy ha a viselkedése aggasztóan megváltozott, akkor gyanakodhat arra, hogy a gyermeket az intézményen kívül bántalmazzák valamilyen módon. Azt javasoljuk, hogy a gyanút diszkréten beszéljék meg az igazgatóval, hogy kiderüljön, a jeleket az intézmény más munkatársai is észlelték-e már. Az óvoda vagy iskola személyzetének tájékoztatnia kell az igazgatót a gyermek ellen iskolai környezeten kívül elkövetett erőszak gyanújáról” – áll a határozattervezetben.
Amely szerint annak, hogy valakit iskolán kívül bántalmaznak, a tünetei lehetnek viselkedési és étkezési zavarok, emellett elzárkózás, szélsőséges nyugtalanság vagy apátia is. Ilyen lehet az úgynevezett „tikkek” megjelenése, mint bizonyos pislogás vagy a körömrágás, a kommunikációs nehézségek, a csökkent iskolai teljesítmény, illetőlve zúzódások, – akár égési – sérülések, törések. De ide sorolják a tinédzserkori terhességet is, ahol az illető fiatal nem akarja elmondani, hogy ki az apa. Ahogyan intő jel lehet a koszosság, a hiányos táplálkozás vagy a nyelvi és életkori sajátosságok fejletlensége – idézi a dokumentumot a lap.
(Kiemelt kép: AFP)
