Több mint kétezer pedagógus már fel is mondott a státusztörvény miatt

Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.

  • Tarnay Kristóf

Bár a Belügyminisztérium kérdésükre azt írta, „pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete”, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. Hozzátéve: „Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést.”

Mint ismert, a július elején elfogadott és Novák Katalin köztársasági elnök által hamar alá is írt státusztörvény, azaz a pedagógusok sok vitát kiváltó új jogállásáról szóló jogszabály már életbe lépett, de maga a jogállás-váltás csak januárral történik meg. Vagyis a közoktatásban tanító pedagógusok akkortól lesznek közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. Ennek tartalmát az áthelyezésektől az eszközök megfigyelésén át a helyettesítésekig sok kritika érte, igaz, némi finomhangolást eszközöltek rajta és pozitívumként szerepel benne például szabadság-növelés is. lletve egy igen nagy intervallummal belengetett teljesítménybérezés, aminél kérdés ugyanakkor, hogy az egymillió feletti felső értékekre egyáltalán lesz-e bármelyik tankerületnek is költségvetése.

A státusztörvény miatt az aHang civil szervezet felületén eddig 5033-an jelezték, hogy távoznak a közoktatásból, a PSZ felé is több mint 3 ezren jelezték ilyen irányú szándékukat. A BM közlése alapján a pedagógusok szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e az új jogállást, ez év közbeni pályaelhagyást is okozhat, ami további nehézségeket jelenthet, hiszen már most is komoly probléma a pedagógushiány. A kormány ezért már bármeddig lehetővé tette a nyugdíjas pedagógusok további foglalkoztatását, nőtt is az arányuk, csak az általános iskolákban 10 039 főállású, 60 éven felüli pedagógus dolgozott a mostani tanévben, ami 1209 fővel több, mint az előzőben, miközben a fiatalok aránya nem nő ilyen ütemben – írja a lap. A távozó pedagógusok jelentős része egyébként tanítana továbbra is, csak már magánban, illetve valaki vissza is térne, ha jobb lesz a helyzet – erről itt írtunk korábban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.