A tankerület fenntartásában nem volt elég állami forrás, hogy megfelelő állapotba hozzák, most egyházi kézbe adva már van.
Nem csak Debrecenben, de a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában lévő Köröm községben is épülhet iskola, miközben számos állami építkezést lefújtak a rossz költségvetési helyzet miatt. Az Egri Főegyházmegye a településen nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét, írta meg az Átlátszó. A forrást egészen pontosan a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosítja és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánították az építkezést.
Most lett ugyanis meg a vonatkozó közbeszerzés eredménye, a nyertes cégnek nem ez lesz az első állami finanszírozású munkája, a Denco Klimatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. idén már 21 közbeszerzést megnyert – írja a lap. A beruházással a régi épületeket elbontják, ahhoz összesen hat telket vonnak össze 7821 négyzetméteren, ahol lesz gépkocsiparkoló és zöldterület is. Az épületegyüttesben lesz mások mellett 16 tanterem, öt szaktanterem, gyakorlókonyha, sportudvar és tankert is.
Az iskola új épületének alapkőletételén tavaly márciusban Ternyák Csaba egri érsek azt mondta, Köröm általános iskoláját 2017-ben vette át a helyi katolikus főegyházmegye a miskolci tankerülettől. Már akkor látszott, hogy az nem biztosít megfelelő környezetet a kizárólag hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű roma tanulók neveléséhez és oktatásához. Ezért döntöttek az új iskolaépület megépítése mellett, a jelenlegit is megtartva, erre kaptak jelentős mennyiségű állami pénzt. Vagyis a tankerület fenntartásában nem volt elég állami forrás, hogy megfelelő állapotba hozzák, most egyházi kézbe adva már van.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Túry Gergely)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
