Ráadásul idén megduplázódott a felügyelet alá vett tankerületi központok száma. A pénzügyminiszter által kirendelt költségvetési felügyelő megelőző munkát végez, de akár fel is függesztheti a kifizetéseket. Az oktatáskutató szerint mindegyik tankerület kaphatna külső felügyeletet, az sem javítana a finanszírozás helyzetén.
A hatvan tankerületi központból hatnak a költekezését költségvetési felügyelő ellenőrzi, derült ki a Belügyminisztériumnak (BM) az Eduline kérdéseire küldött válaszából. Mint közölték, a pénzügyminiszter 2021-től
2022-től pedig
rendelt ki költségvetési felügyelőt, akiknek a kinevezése 2 évre szól. A BM közlése szerint ők egyebek mellett felügyelik a közpénzek hatékony és szabályszerű felhasználását, ellenőrzik az egyedi kormánydöntések alapján biztosított források felhasználását, véleményezik a tankerületi központok szabályzatait, eljárásokat.
Az államháztartási törvény végrehajtási rendelete szerint a konkrét pénzügyi kötelezettségvállalásokon túl a költségvetési felügyelő véleményezheti a különböző források felhasználását, a 60 napon túli, lejárt tartozásokat, a tervezést, a gazdálkodást, a belső információáramlást is és ha szükségesnek látja, módosításokat is javasolhat.
A kormányváltással jött
A korábban létező ellenőrzési formák – például a kincstári biztos – mellé az Orbán-kormány hatalomra kerülésével, 2010 augusztusában hozták létre a közpénzköltés ellenőrzésének ezt az új formáját. Ők egyfajta preventív, azaz megelőző államháztartási kontrollt érvényesítenek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne joguk közbelépni.
Ugyanis ahová ilyen felügyelőt küldtek ki, ott amíg a véleményezési jogát nem gyakorolta, kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése nem történhet meg, magyarul egy kifizetés sem indulhat el. A felügyelőnek lehetősége van ugyanis a költéseket megvétózni, vagyis jogi megfogalmazásban egy intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatot tenni.
Ha ezt nem oldja fel, akkor a kifizetés csak a pénzügyminiszter közvetlen jóváhagyásával történhet meg.
Miután a kormány képviseletében a pénzügyminiszter kinevezte őket, a felügyelők felett a munkáltatói jogokat nem a felügyelt intézmény, hanem a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja.
„Elsősorban véleményezési, ellenőrzési feladatot látnak el, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat a megfelelő módon használják fel. Szükség esetén javaslatot tesznek, ajánlásokat fogalmaznak meg ennek érdekében. A költségvetési felügyelő jelenléte nem befolyásolja a napi működést kiváltképp, hogy a Békéscsabai Tankerületi Központ a kirendelés előtt is felelős gazdálkodást folytatott, így korlátozásról nem beszélhetünk“ - válaszolta ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatója.
Mészárosné Vas Márta, a Jászberényi Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese szinte szó szerint ugyanezt válaszolta. Ő válaszát úgy zárta: „Nincs különbség a tankerületben folyó munkában a költségvetési felügyelő jelenléte óta. Nem korlátozza a tankerületi központ anyagi mozgásterét.“ Megkerestük az összes érintett tankerületet, ha a többitől is válaszolnak, közöljük. Frissítés: Lengyel-Fehér Gyöngyi, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjének és tankerületi igazgatóhelyettesének aláírásával is kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a költségvetési felügyelő, amely figyelemmel kíséri a gazdálkodásukat, az anyagi mozgásterüket nem korlátozza.
Egyetemek is kaptak korábban
Több, mint tíz éve több felsőoktatási intézmény is kapott költségvetési felügyelőt, az ELTE pedig költségvetési főfelügyelőt. Akkor azt kommunikálták, hogy „a felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése”. De azt is írták: „költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében például előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet”.
Úgy érveltek, a felügyelők kirendelése az utólagos ellenőrzéseknél eredményesebb, mert itt folyamatában követhetik az intézmények gazdálkodását és a kifizetések fel is függeszthetők.
Az akkori tárca szerint ez visszacsatolást is tud adni a költségvetés tervezéséhez és szabályozásához, ez pedig annál, hatékonyabb, minél több helyre rendelnek ki ilyen felügyelőket.
Csak találgatni lehet az okokról
Valamilyen külső pénzügyi felügyelet kinevezése általában arról szokott szólni normális esetben, hogy valahol valamilyen felelőtlen gazdálkodással vagy korrupcióval, pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos információ jut egy hatóság tudomására – mondja Radó Péter oktatáskutató. „De nem normálisak a viszonyok, tehát bármilyen oka lehet ennek, amit csak találgatni lehet, annyira átláthatatlan a rendszer.
Akár politikai oka is lehet, például, hogy előkészítik egy tankerületi igazgató kirúgását, de lényegében bármi” – teszi hozzá.
A szakértő szerint a rendszer a közoktatás-finanszírozási nem csak nem transzparens, de nem is folyik benne valójában költségvetési gazdálkodás, csak pénzosztogatás, a kifizetések prioritását pedig az határozza meg, hogy hol kapcsolnák már ki az adott szolgáltatást a tartozások miatt. „Nincs akkora apparátusa a tankerületeknek, hogy az összes iskola működéssel, pályázatokkal és minden hasonlóval kapcsolatos pénzügyi adminisztrációját megbízhatóan tudják végezni, ezért e tekintetben is csak tűzoltás folyik” – fogalmaz.
A tankerületi központos rendszert Radó Péter vízfejnek tartja, amelyhez „odapakoltak döbbenetes mennyiségű feladatot”, mivel kívülről mikromenedzselik az iskolákat, melyek önálló intézményekként nem léteznek, be vannak olvasztva a tankerületekbe. „Egy iskolának nincsen bankszámlája, az iskola vezetésének nincsenek kötelezettségvállalási jogosultságai, nincsen elkülönült költségvetése. Szervezeti, jogi és pénzügyi értelemben az iskolák nem léteznek, hanem a tankerületek telephelyei” – magyarázza. Szerinte mindegyik tankerületi központhoz küldhetnének költségvetési felügyelőt és ez nem változtatna semmin, „pont olyan pocsékul működne a rendszer, mintha nem lennének ott”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
