Mikor kezdődik a tanév és mikor lehet idén az őszi szünet?

A Belügyminisztérium augusztus 22-én tette közzé a 2023/24-es tanév rendjét. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Frissítés, 2024.08.19.

A 2024/25-ös tanév rendjét innek éritek el, az őszi szünet időpontját pedig itt találjátok.

 

A hivatalos tanév rendjére még várnunk kell, hiszen - ahogy azt a Belügyminisztérium az Eduline-nak elmondta - idén erre csak augusztus elején számíthatunk, a korábbi évek alapján megpróbáltuk megjósolni, mikor lehet a 2023/24-es tanévben az őszi szünet, aminek az időpontja létfontosságú lehet a családok számára az őszi programok és esetleg egy őszi üdülés megszervezéséhez.

Azt viszont mindenképp vegyétek figyelembe, hogy ez a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink szerint nem lehetnek majd túl nagy eltérések a "jóslásunk" és a hivatalos dátumok között. Hacsaknem persze a magas rezsiárak miatt az intézmények idén is kénytelenek lesznek variálni a szünet időpontjával.

Mikor kezdődik a tanév és mikor lesz az őszi szünet?

A 2023/24-es tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik - közölte újságírónkkal a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Ennél több információt azonban nem osztottak meg velünk sem arról, hogy miért csak augusztusban teszik közzé a tanév rendjét, sem arról, hogy várhatóan milyen fontos időpontok és események lesznek a következő tanévben.

Az elmúlt  évek tapasztalatai alapján viszont az őszi szünet általában október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben egészen pontosan október 29-től november 6-ig tartott, az első tanítási nap pedig november 7-én, hétfőn volt.

Mivel november 1-je, vagyis Mindenszentek idén szerdai napra esik, és egyébként is kötelező munkaszüneti nap lesz, valószínűnek tartjuk, hogy a 2023-as őszi szünet október 27-én pénteken kezdődik majd és egészen november 5, vasárnapig tart majd, így a gyerekeknek először november 6-án, hétfőn kell majd visszatérniük az iskolapadokba a pihenő után.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.