Őszi szünetből hosszabb téli szünet? Mutatjuk az átalakított tanév rendjét

Jövő héten lenne az idei őszi szünet az általános és középiskolákban, azonban a kormány korábbi döntése miatt a pihenő elmarad.

  • Csik V

A kormány szeptember végén döntött arról, hogy az őszi szünet elmarad, a téli szünet a hétvégékkel és az ünnepnapokkal együtt 19 napos lesz. Központilag tehát nem lesz pihenő november első hetében - az iskolák azonban dönthetnek úgy, hogy a szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapokat csoportosítják az eredetileg tervezett szünet helyére.

Mi az, ami mindenkinek pihenő lesz?

Ha az iskolájuk nem dönt másképp, az általános és középiskolások mindössze négy napig – október 29-én, 30-án, 31-én és november 1-jén – lehetnek otthon.

A téli szünet (ünnepnapokkal és hétvégékkel együtt) viszont 19 napos lesz: december 21-től 2023. január 8-ig tart majd.

Tehát a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), aznap kell utoljára iskolába menni karácsony előtt, a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

Az átszervezések miatt ezen felül az is biztos, hogy „a 2022/2023. tanévben a tanítási év utolsó tanítási napja 2023. június 16. (péntek) lesz", pedig eredetileg június 15-én lett volna vége a tanévnek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna