Több milliárd forinttal emelkedik az oktatásra szánt költségvetés 2024-ben

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést: az Oktatásra és egészségügyre majd összesen 1000 milliárddal több jut 2024-ben.

  • Tornyos Kata

A korábbi évekhez képest szembeötlő változás, hogy az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások az inflációnál jóval nagyobb mértékben nőnek, csak erre a két területre az idei előirányzathoz képest 1000 milliárddal többet tervezett be a kormány, ebből tételesen 630 milliárddal nagyobb összeg jut az oktatásra – írta meg a Világgazdaság.

„Az a vállalásunk, hogy ha az Európai Unió kegyeskedik a nekünk járó pénzt megadni, akkor két év alatt elérjük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Amíg az Uniótól nem kapunk pénzt, addig azt tudjuk vállalni, hogy a jövő évben az infláció fölött, és évről évre legalább 10 százalékkal emeljük a béreket” – mondta Gulyás Gergely egy Kormányinfón a pedagógus béremelésről. Az elfogadott költségvetés valóban fizetésemelésre enged következtetni, de több kritika szerint túl optimista a költségvetés.

Az oktatás területén zajló forrásbevonás leginkább az egyetemeket érinti, ugyanis 2024-ben 235 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint az idei évben.

121 igen és 44 nem szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. A honvédelem kiadásai jelentősen emelkednek: jövőre 1309 milliárd forintot költenek a honvédelemre, ez két és félszeres növekedés 2019 óta és négyszeres 2010 óta, amikor mindössze 308 milliárdot fordított erre a területre az akkori kormány.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.