Elutasította az NVI a diákok népszavazási kezdeményezését

Túl hosszúnak vagy nem elég egyértelműnek tartja a Nemzeti Választási iroda a diákok és a tanárok májusban benyújtott hét népszavazási kérdését. Az ügy a legfelsőbb bíróság, vagyis a Kúria elé kerülhet.

  • Székács Linda

Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a diákok és tanárok májusban benyújtott egyik népszavazási kérdését sem - írta meg a Telex.

Korábban már itt az Eduline-on is beszámoltunk róla, hogy májusban az Egységes Diákfront és a pedagógus szakszervezetek együtt nyújtottak be népszavazási kezdeményezést az oktatás problémái miatt.

A "Hétigenes akció" néven is emlegetett kezdeményezés során arról kérdeznék az állampolgárokat, hogy

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?”

a Nemzeti Választási Iroda azonban különböző okokra hivatkozva egyiket sem hitelesítette. Van, amiről úgy gondolják, nem elég egyértelmű, másnak a hosszúságát találják problémásnak, így a kezdeményező diákok és tanárok a PSZ-hez hasonlóan a Kúriához fordulhatnak, hiszen a státusztörvényről szóló kérdést épp csak nem engedte át az NVI. Nyolcan nem, heten viszont támogatták, hogy népszavazás legyen róla.

PSZ: Öt kérdésből kettőt hitelesített a Kúria

Májusban a Pedagógusok Szakszervezete is a Kúriához fordult, miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) öt kérdésből egyet sem engedett népszavazásra a szakszervezet márciusban benyújtott kérdései közül. A pedagógusok a diákokhoz hasonlóan szintén az oktatás ügyeiről kezdeményeztek népszavazást, a május 9-i ülésen viszont a bizottság arra hivatkozva szavazta le őket, hogy a szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szóló kérdések megválaszolásához az állampolgároknak szüksége lenne szakmai ismeretekre.

A kérdések a következők voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
  • Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
Az ügyben azonban pozitív fordulat következett be. Június 29-én a PSZ új elnöke, Totyik Tamás az ATV Szigorlat című műsorában bejelentette: az öt kérdésből kettőt jóváhagyott a Kúria,  hamarosan megkezdhetik az érvényes 200 ezer aláírás összegyűjtését, ami a népszavazás kiírásához szükséges.
Erről ebben a cikkünkben írunk bővebben:
    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.