A pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként kezelik a diákönkormányzatokat, azon keresztül a diákok többsége úgy érzi, nem is tudja érdemben befolyásolni a fontosabb döntéseket.
Sem a saját érdekképviseleti fórumaikban, sem a magyarországi és Kárpát-medencei magyar oktatási rendszerben nem bíznak a diákok, ez derül ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) kutatásából, Magyarország, Szlovákia és Románia 4183 magyar anyanyelvű diákjának és 198 diáktanácsban aktívan résztvevő fiataljának válaszai alapján. A válaszadók szinte kivétel nélkül úgy érzik, a szavuk a valóban fontos kérdésekben nem döntő erejű, az iskolai diáktanácsokban és diákönkormányzatokban a demokrácia alapjait pedig a pedagógusok túlzott kontrollja miatt nem tudják megfelelően elsajátítani.
A kutatás eredményei szerint a diákok nem bíznak abban, hogy képesek lennének az iskolai döntéshozatalt érdemben befolyásolni, pedig igényük lenne erre.
Így a diáktanácsokba, diákönkormányzatokba vetett bizalom is alacsony az érintett magyar tannyelvű iskolákban, lényegesen elmarad az igazgatókba és tanárokba vetett bizalom mögött. A megkérdezett tanulók leginkább az osztályfőnökükben bíznak, ez mindhárom országban 80 százalék körül mozog, míg Magyarországon csak a 49 százalékuk fordul bizalommal az iskolai vagy helyi közösség diáktanácsához. Ez az arány egyik vizsgált országban sem emelkedik 65 százalék fölé.
A kitöltők szerint Magyarországon és a szlovákiai magyar iskolákban a Diáktanács nem képes hatékony közösségépítőként fellépni, ami a diákönkormányzatiság egyik alapvető feladata lenne. Közel 60 százalék az aránya azoknak a fiataloknak, akik ismernek néhány diákönkormányzati tagot, ez jól példázza, hogy a diákok majdnem felének nincs tudomása arról, kik képviselik véleményüket, jogaikat az iskola keretein belül. Az erről szóló közlemény hozzáteszi, hogy a diákok és diáktanácsok döntéshozatalba való bevonása a Kárpát-medencei magyar iskolákban alacsony, utóbbiak kommunikációja sem működik megfelelően.
Pedig a legfontosabb feladat, amelyben a diákok mindhárom országban számítanának a diákönkormányzatokra az érdekképviseleti tevékenység.
Ezzel szemben a diáktanácsok és a pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként tekintenek a diákönkormányzatokra és az abban tevékenykedőkre.
A diákokat segítő mentorpedagógusok kiválasztása esetén pedig nem a szakmai elkötelezettség az elsődleges szempont, hanem a legfiatalabb, vagy a legkevesebb óraszámmal rendelkező pedagógusnak, illetve az iskolavezetés valamelyik tagjának adják oda a feladatot. Ők gyakran emellett például osztályfőnökök is, így ezzel is nehezebb erre odafigyelniük. A DÖK-ös tanárok is a DÖK-öt alapvetően programszervezésben segítő „személyzetnek” tartják, szemben az ifjúságsegítők hozzáállásával. A helyzet javításáért a kutatást is segítő Pécsi Tudományegyetemmel, Selye János Egyetemmel és Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közösen egy képzésfejlesztési folyamat indul meg, hogy 2024-től a diákok, a tanárok és az ifjúságsegítők is új szintre emelhessék kompetenciáikat – közölte a NIT elnöke.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
