A pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként kezelik a diákönkormányzatokat, azon keresztül a diákok többsége úgy érzi, nem is tudja érdemben befolyásolni a fontosabb döntéseket.
Sem a saját érdekképviseleti fórumaikban, sem a magyarországi és Kárpát-medencei magyar oktatási rendszerben nem bíznak a diákok, ez derül ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) kutatásából, Magyarország, Szlovákia és Románia 4183 magyar anyanyelvű diákjának és 198 diáktanácsban aktívan résztvevő fiataljának válaszai alapján. A válaszadók szinte kivétel nélkül úgy érzik, a szavuk a valóban fontos kérdésekben nem döntő erejű, az iskolai diáktanácsokban és diákönkormányzatokban a demokrácia alapjait pedig a pedagógusok túlzott kontrollja miatt nem tudják megfelelően elsajátítani.
A kutatás eredményei szerint a diákok nem bíznak abban, hogy képesek lennének az iskolai döntéshozatalt érdemben befolyásolni, pedig igényük lenne erre.
Így a diáktanácsokba, diákönkormányzatokba vetett bizalom is alacsony az érintett magyar tannyelvű iskolákban, lényegesen elmarad az igazgatókba és tanárokba vetett bizalom mögött. A megkérdezett tanulók leginkább az osztályfőnökükben bíznak, ez mindhárom országban 80 százalék körül mozog, míg Magyarországon csak a 49 százalékuk fordul bizalommal az iskolai vagy helyi közösség diáktanácsához. Ez az arány egyik vizsgált országban sem emelkedik 65 százalék fölé.
A kitöltők szerint Magyarországon és a szlovákiai magyar iskolákban a Diáktanács nem képes hatékony közösségépítőként fellépni, ami a diákönkormányzatiság egyik alapvető feladata lenne. Közel 60 százalék az aránya azoknak a fiataloknak, akik ismernek néhány diákönkormányzati tagot, ez jól példázza, hogy a diákok majdnem felének nincs tudomása arról, kik képviselik véleményüket, jogaikat az iskola keretein belül. Az erről szóló közlemény hozzáteszi, hogy a diákok és diáktanácsok döntéshozatalba való bevonása a Kárpát-medencei magyar iskolákban alacsony, utóbbiak kommunikációja sem működik megfelelően.
Pedig a legfontosabb feladat, amelyben a diákok mindhárom országban számítanának a diákönkormányzatokra az érdekképviseleti tevékenység.
Ezzel szemben a diáktanácsok és a pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként tekintenek a diákönkormányzatokra és az abban tevékenykedőkre.
A diákokat segítő mentorpedagógusok kiválasztása esetén pedig nem a szakmai elkötelezettség az elsődleges szempont, hanem a legfiatalabb, vagy a legkevesebb óraszámmal rendelkező pedagógusnak, illetve az iskolavezetés valamelyik tagjának adják oda a feladatot. Ők gyakran emellett például osztályfőnökök is, így ezzel is nehezebb erre odafigyelniük. A DÖK-ös tanárok is a DÖK-öt alapvetően programszervezésben segítő „személyzetnek” tartják, szemben az ifjúságsegítők hozzáállásával. A helyzet javításáért a kutatást is segítő Pécsi Tudományegyetemmel, Selye János Egyetemmel és Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közösen egy képzésfejlesztési folyamat indul meg, hogy 2024-től a diákok, a tanárok és az ifjúságsegítők is új szintre emelhessék kompetenciáikat – közölte a NIT elnöke.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
