Hétfőn ismét összeülnek a szakszervezetek és a Belügyminisztérium. Hasonló tárgyalásra legutóbb februárban került sor, azóta viszont bővült a szakszervezetek követeléseinek listája.
Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére hétfő délutánra összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését a Belügyminisztérium. Hasonló egyeztetésre legutóbb februárban került sor, az ezt követő ülések a státusztörvény tervezetének benyújtása miatt elmaradtak, helyette szakmai egyeztetések indultak, amik azonban eredménytelenül zárultak.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a Népszavának azt mondta, a legutóbbi sztrájktárgyalás óta újabb pontokkal egészítették ki a követeléseiket, mégpedig az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezések, valamint a státusztörvény tervezetének visszavonásával, amiről a június 16-i (eredménytelen) parlamenti vitanapot követően várhatóan július elején szavazhat a parlament.
A tárgyalnivalók témája azonban itt nem ér véget, a vitanapot követően ugyanis Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami 24 órában maximalizálná a pedagógusok heti munkaidejét a jelenleg meghatározott 22-26 óra helyett, ami gyakran azt eredményezte, hogy egyes tanároknak többet, másoknak kicsit kevesebbett kellett dolgozniuk ugyanazért a fizetésért.
Bár a munkaterhek csökkentése régóta szerepel a szakszervezetek követelései között, nem abban a formában, ahogy az a most benyújtott javaslatban van. Helyette azt szeretnék elérni, hogy a kötelező munkaidő 22 órában legyen maximalizálva, a többletórákat pedig túlóraként fizessék ki. Követelésüket arra 2009-es kutatására alapozzák (Tárki 2009), ami kimondja, hogy egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is jóval a meghatározott 40 óra munkaidő felett dolgozik, hiszen az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrációs feladatok és kapcsolattartás is beletartozik a munkakörükbe.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
