Hétfőn ismét összeülnek a szakszervezetek és a Belügyminisztérium. Hasonló tárgyalásra legutóbb februárban került sor, azóta viszont bővült a szakszervezetek követeléseinek listája.
Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére hétfő délutánra összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését a Belügyminisztérium. Hasonló egyeztetésre legutóbb februárban került sor, az ezt követő ülések a státusztörvény tervezetének benyújtása miatt elmaradtak, helyette szakmai egyeztetések indultak, amik azonban eredménytelenül zárultak.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a Népszavának azt mondta, a legutóbbi sztrájktárgyalás óta újabb pontokkal egészítették ki a követeléseiket, mégpedig az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezések, valamint a státusztörvény tervezetének visszavonásával, amiről a június 16-i (eredménytelen) parlamenti vitanapot követően várhatóan július elején szavazhat a parlament.
A tárgyalnivalók témája azonban itt nem ér véget, a vitanapot követően ugyanis Dunai Mónika fideszes képviselő egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami 24 órában maximalizálná a pedagógusok heti munkaidejét a jelenleg meghatározott 22-26 óra helyett, ami gyakran azt eredményezte, hogy egyes tanároknak többet, másoknak kicsit kevesebbett kellett dolgozniuk ugyanazért a fizetésért.
Bár a munkaterhek csökkentése régóta szerepel a szakszervezetek követelései között, nem abban a formában, ahogy az a most benyújtott javaslatban van. Helyette azt szeretnék elérni, hogy a kötelező munkaidő 22 órában legyen maximalizálva, a többletórákat pedig túlóraként fizessék ki. Követelésüket arra 2009-es kutatására alapozzák (Tárki 2009), ami kimondja, hogy egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is jóval a meghatározott 40 óra munkaidő felett dolgozik, hiszen az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrációs feladatok és kapcsolattartás is beletartozik a munkakörükbe.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
