Maruzsa Zoltán a belsős levelezésében arról ír, kollégái nagy nehézségben lennének, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene kommunikálniuk.
A jövő évben induló honvédelem tantárgy oktatásáról kérdezte a Telex a Klebelsberg Központot, ám annak sajtóosztálya véletlenül a válasz előtti belső levelezést is továbbította a lap újságírójának. Ebben többek között Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is részt vett és a levélfolyam lényegében arról szól, hogy miután az egyik kollégájuk felveti, hogy nem kellene olyan hazugságot válaszolniuk, amelynek a sajtó utána tud nézni, a mondatokat hogyan fogalmazzák át olyan féligazságokká, amelyekbe már nem lehet belekötni.
A lap cikke szerint ugyanis arra a kérdésre, hogy hány iskolában indul el a honvédelem tantárgy és miért pont ott, a következő választ fogalmazták meg nekik: „A Honvédelem tantárgy szabadon választható, indításáról az érintett intézmények döntenek. A program koordinációját a Honvédelmi Minisztérium végzi. A Klebelsberg Központ még nem mérte fel, hogy az első tanévben hány iskola vesz részt a projektben, az érintett tanév még el sem kezdődött. A tantárgy célját az oktatas.hu oldalon elérhető kerettanterv tartalmazza."
Ám ezt jóváhagyásra Antalffy Péter főosztályvezető már úgy küldte el a levelezés tanulsága szerint Maruzsa Zoltánnak, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak és Varga Attila kommunikációs főosztályvezetőjének, hogy sárgával kijelölte a második mondatot, lévén az nem állja meg a helyét, hiszen a központnak az államtitkársággal egyeztetve már fel kellett mérnie két hónapja a résztvevőket – ő ezt ezért ki akarta húzni.
Erre Maruzsa válaszában leírta, hogy ezt már ők is tudják, majd – némi iróniával – azzal folytatta:
„Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani. Már az első mondat sem igaz, hisz Péterffy Balázs vezetésével lettek leegyeztetve, hogy ki vállalja.”
Ezt követően arról kezdett el értekezni, hogy ha az első valótlan mondatot „igaznak véljük”, akkor „teljesen életszerű”, hogy a központnak nem kell tudnia, hány iskola vesz részt, de hozzátette, neki elfogadható az is, ha leírják az intézmények számát. Erre Péterffy azt válaszolta, hogy ha a sajtónak van információja az egyeztetésekről, kiderül, hogy hazudtak.
„Ha valaki kikéri utána közérdekűben, akkor ránk ragad a hazugság”
– fogalmazott a Telexhez került levélben. Majd azt javasolta, hogy ha mindenképpen benne hagynák a felmérős mondatot, fogalmazzák át arra, hogy „még nem tudják”, hány intézmény vesz részt a programban a következő tanévben. Végül ebben a változatban maradtak, annyiban átfogalmazva, hogy a „még nem rendelkezik információval” formát használták. Ez az, amit véletlenül Maruzsa először a teljes levélfolyammal együtt küldött el, „Zoli” aláírással a lapnak, később azt írva nekik, az „véletlen küldés”, majd elküldte ugyanazt, hivatalos aláírással, a korábbi levelek nélkül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
