Az iskoláknak sokszor nincs pénzük saját szekrényeket vásárolni, a szülők pedig nem akarják, hogy gerincferdülést kapjon a gyerekük a rengeteg tankönyv cipelésétől, ezért természetesen szó nélkül kifizetik a bérelhető tárolók díját.
Még 2016-ban írtunk arról, hogy az iskolákban sok helyen semmilyen szekrény vagy értékmegőrző nincs, így egész nap magukkal cipelik a diákok a telepakolt táskáikat. Az iskolai hiányosságot a szülők pénztárcáján keresztül lehet felszámolni. Ekkor az derült ki, hogy egy 15 főre elegendő szekrény díja 175 ezer forint, bérelve viszont évente 103 ezer forint.
A jelenség okaira és elterjedtségére, akkor nem tért ki túl részletesen a sajtó, azonban az Átlátszó oktatási portálja most megpróbálta árnyaltabban bemutatni a helyzetet. Internetes keresés alapján az iskolai szekrénybéreltetés területén a suliBox tűnik a piacvezető cégnek.
9.900 forint egy rekesz ára a következő tanévre
A rekeszek 30 cm széles, 35 cm magas, 50 cm mély, strapabíró kialakítású értékmegőrző szekrények, 1,5 mm vastag acéllemez ajtókkal és biztonsági lakatkilinccsel. A SuliBox honlapján elérhető egy regisztrációs felület, amelyet kitöltve a szolgáltatást igénybe venni kívánó diákok igényelhetnek bérelhető szekrényt, szülői jóváhagyással. A regisztrációs formulának része egy többszáz iskolanevet tartalmazó legördülő menü: a regisztráló tanulók innen tudják kiválasztani a saját intézményüket. A bérletidíj kifizetését követően megkapják a szekrény kinyitásához szükséges kódot, egy iskolából legalább 20 diáknak kell fizetnie, ahhoz, hogy kiszállítsák a szekrényeket.
Miért van minderre szükség?
„A régi szekrény nem volt zárható, romokban volt. A fenntartó semmi pénzt nem adott ezeknek a régi szekrényeknek a modernizálására. Más megoldás nem volt, mint bérelni. A Krétában jött az igazgatói levél a szekrénybérlési lehetőség ajánlásáról, illetve a szerződés is egyben csatolmányban. Az utalás után pár nappal birtokba is vehette a gyerek a szekrényt.”
– nyilatkozta egy szülő az Átlátszónak, akik az Oktatási Hivatalt és a Klebelsberg Központot is megkeresték a közérdekű adatigényléssel, a tankerületenként bérelhető szekrények számával és a suliBoxos szerződésekkel kapcsolatban. Mindkét helyről azt a választ kapták, hogy ők nem illetékesek a kérdéskörben.
Egy budapesti gimnázium igazgatója elárulta, hogy tűzvédelmi okok miatt nem tudták kihelyezni a szekrényeket, de egyébként igény lenne rájuk. Egy jászsági középiskola vezetője pedig arról számolt be, hogy helyhiány miatt nem sikerült a szekrények elhelyezése az iskolában, de a jövőben gondolkodnak a megvalósításon.
Saját szekrények vásárlására nem lenne anyagi forrásuk, ezért alkalmazzák a SuliBox szolgálltatását egy soproni általános iskolában: az igazgató elmondása szerint a felső tagozatosok épületében az osztálytermekben a suliBox-szekrényeken kívül csak fogasok és nem zárható szekrények találhatók. Az iskola nem kötött külön szerződést a céggel, csak a szülők szerződnek, bár csökken az igény erre: a kezdeti időszakban 50-60%-os volt a kihasználtság, mostanra azonban már második tanéve üresen állnak a szekrények.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
