Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.
Múlt héten írtunk arról, hogy megegyezhet a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről és most meg is született a megállapodás. Nicolae Ciuca miniszterelnök megerősítette, hogy hétfőn elfogadják a kialkudott béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe – olvasható az MTI-n.
A hétfői kormányülésre két sürgősségi rendeletet készítettek elő: egyet a pedagógusok számára júniustól bevezetendő havi 1300 lejes (97 500 forint) bruttó béremelésről, amelyet román költségvetési forrásokból fedeznek (a kisegítő személyzetnél a béremelés a korábban megszabott 400 lejes szinten marad), a másikat a tanévenként egyszer októberben kiosztandó, 70 százalékban szakmai továbbképzésre és ezzel kapcsolatos kiadásokra fordítható 1500 lej értékű utalványokról, amelyeket európai uniós alapokból fedeznek.
Az, hogy a pedagógusi bértábla az év végéig kidolgozandó közalkalmazotti bértörvényben az országos átlagbér fölé fog kerülni, továbbra sem rendelet formájában, hanem csak az egyik sürgősségi rendelet bevezetőjében szerepel a kormányülésre előkészített dokumentumban.
A bukaresti média hétfő reggel még arról számolt be, hogy a pedagógusok megosztottak a kormány utolsó ajánlatának elfogadását illetően, az érdekképviseletek megyei szervezetei eltérő módon szavaztak a munka felvételéről. A romániai közoktatást május 22. óta megbénító általános sztrájk felfüggesztéséről adott ki közleményt hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség. A közoktatási sztrájkot három hete meghirdető harmadik érdekképviselet, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség vezetőjének aláírása nem szerepel a hétfői közleményen.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.