Rendkívüli: megszületett a megállapodás, véget ér a sztrájk Romániában

A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.

  • Eduline/MTI

Múlt héten írtunk arról, hogy megegyezhet a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről és most meg is született a megállapodás. Nicolae Ciuca miniszterelnök megerősítette, hogy hétfőn elfogadják a kialkudott béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe – olvasható az MTI-n.

A hétfői kormányülésre két sürgősségi rendeletet készítettek elő: egyet a pedagógusok számára júniustól bevezetendő havi 1300 lejes (97 500 forint) bruttó béremelésről, amelyet román költségvetési forrásokból fedeznek (a kisegítő személyzetnél a béremelés a korábban megszabott 400 lejes szinten marad), a másikat a tanévenként egyszer októberben kiosztandó, 70 százalékban szakmai továbbképzésre és ezzel kapcsolatos kiadásokra fordítható 1500 lej értékű utalványokról, amelyeket európai uniós alapokból fedeznek.

Az, hogy a pedagógusi bértábla az év végéig kidolgozandó közalkalmazotti bértörvényben az országos átlagbér fölé fog kerülni, továbbra sem rendelet formájában, hanem csak az egyik sürgősségi rendelet bevezetőjében szerepel a kormányülésre előkészített dokumentumban.

A bukaresti média hétfő reggel még arról számolt be, hogy a pedagógusok megosztottak a kormány utolsó ajánlatának elfogadását illetően, az érdekképviseletek megyei szervezetei eltérő módon szavaztak a munka felvételéről. A romániai közoktatást május 22. óta megbénító általános sztrájk felfüggesztéséről adott ki közleményt hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség. A közoktatási sztrájkot három hete meghirdető harmadik érdekképviselet, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség vezetőjének aláírása nem szerepel a hétfői közleményen.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.