Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
„A márciusi törvénytervezettel kapcsolatban a kritikák egy része teljesen jogos volt, a két hónapos egyeztetés hatására nagyon sok minden változott szerencsére, ahol mi is megfogalmaztunk kritikákat”
– mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában a státusztörvény nemrég a parlamentnek beterjesztett változatáról, amely miatt már újabb tüntetés szerveződik.
Horváth szerint picit jobb most a helyzet, a pedagógusokat érintő pontok nagyjából visszatértek oda, amit a közalkalmazotti törvény fogalmazott meg. Kiemelte azonban – amit szakszervezeti részről is bíráltak –, hogy a jogszabály-javaslatat az EU-s pénzek nélkül nagyobb garanciát a béremelésre nem tartalmaz. Hozzátette: március elejétől úgy tíz egyeztetésen azt képviselték, hogy amíg a pedagógusok fizetése csak felzárkózik a diplomás átlagbérekhez, addig növelni kell azokat a kedvezményeket, amelyek vonzóvá tehetik a pályát.
Az NPK-elnök úgy látja: meg kell becsülni a pedagógusok hűségét, ezért maradnia kell a pályán eltöltött idő alapján garantált juttatásoknak – mint a jubileumi jutalom vagy a felmentési idő kiszámítása – és kiszámíthatónak kell lennie az előmenetelnek. „Bár a javaslat is megemlíti, hogy a szakmai gyakorlati időt be lehet számítani, de fontos lenne, ha ez egy automatizmus lenne, kötelezően érvényesítendő szempont” – fogalmazott a műsorban. Szerinte a próbaidőről és a lemondási időről szóló passzusoknak a közalkalmazotti törvény által tartalmazott szabályokhoz kellene visszatérnie.
Elmondta: a bérkérdést és a túlterheltséget gyorsan meg kellene oldani,
jó lenne, ha már elindulna az EFOP Plusz programban vállalt felzárkózás az uniós pénzekkel, azaz január 1-ig visszamenőleges béremelés, amit több mint 20 és mintegy 30 százalékos emelés követne a következő két évben. Hozzátette, hogy a 22-26 óra közötti neveléssel-oktatással lekötött óraszám olyan tág, hogy egyenlőtlenségekhez vezet, ezért szerintük az alsó határhoz közelítő fix óraszámra lenne szükség.
„A kormányzat erejét is az mutatná meg, ha a tárgyalások sikeresek lehetnek, egy erős tárgyaló fél hajlamos a megegyezésekre”
– fogalmazott. Horváth Péter úgy látja: történtek sok esetben a márciusi javaslathoz képest elmozdulások, de ezek döntően a pálya vonzerejét és megtartását még nem segítik elő, ezért a tiltakozókat a javaslat nem fogja eltántorítani.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.