Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
„A márciusi törvénytervezettel kapcsolatban a kritikák egy része teljesen jogos volt, a két hónapos egyeztetés hatására nagyon sok minden változott szerencsére, ahol mi is megfogalmaztunk kritikákat”
– mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában a státusztörvény nemrég a parlamentnek beterjesztett változatáról, amely miatt már újabb tüntetés szerveződik.
Horváth szerint picit jobb most a helyzet, a pedagógusokat érintő pontok nagyjából visszatértek oda, amit a közalkalmazotti törvény fogalmazott meg. Kiemelte azonban – amit szakszervezeti részről is bíráltak –, hogy a jogszabály-javaslatat az EU-s pénzek nélkül nagyobb garanciát a béremelésre nem tartalmaz. Hozzátette: március elejétől úgy tíz egyeztetésen azt képviselték, hogy amíg a pedagógusok fizetése csak felzárkózik a diplomás átlagbérekhez, addig növelni kell azokat a kedvezményeket, amelyek vonzóvá tehetik a pályát.
Az NPK-elnök úgy látja: meg kell becsülni a pedagógusok hűségét, ezért maradnia kell a pályán eltöltött idő alapján garantált juttatásoknak – mint a jubileumi jutalom vagy a felmentési idő kiszámítása – és kiszámíthatónak kell lennie az előmenetelnek. „Bár a javaslat is megemlíti, hogy a szakmai gyakorlati időt be lehet számítani, de fontos lenne, ha ez egy automatizmus lenne, kötelezően érvényesítendő szempont” – fogalmazott a műsorban. Szerinte a próbaidőről és a lemondási időről szóló passzusoknak a közalkalmazotti törvény által tartalmazott szabályokhoz kellene visszatérnie.
Elmondta: a bérkérdést és a túlterheltséget gyorsan meg kellene oldani,
jó lenne, ha már elindulna az EFOP Plusz programban vállalt felzárkózás az uniós pénzekkel, azaz január 1-ig visszamenőleges béremelés, amit több mint 20 és mintegy 30 százalékos emelés követne a következő két évben. Hozzátette, hogy a 22-26 óra közötti neveléssel-oktatással lekötött óraszám olyan tág, hogy egyenlőtlenségekhez vezet, ezért szerintük az alsó határhoz közelítő fix óraszámra lenne szükség.
„A kormányzat erejét is az mutatná meg, ha a tárgyalások sikeresek lehetnek, egy erős tárgyaló fél hajlamos a megegyezésekre”
– fogalmazott. Horváth Péter úgy látja: történtek sok esetben a márciusi javaslathoz képest elmozdulások, de ezek döntően a pálya vonzerejét és megtartását még nem segítik elő, ezért a tiltakozókat a javaslat nem fogja eltántorítani.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
