A pedagógus kar elnöke szerint, ami elmozdulás volt a státusztörvényben, az még nem fogja a pályán tartani a kollégáit
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
Tarnay Kristóf
„A márciusi törvénytervezettel kapcsolatban a kritikák egy része teljesen jogos volt, a két hónapos egyeztetés hatására nagyon sok minden változott szerencsére, ahol mi is megfogalmaztunk kritikákat”
Horváth szerint picit jobb most a helyzet, a pedagógusokat érintő pontok nagyjából visszatértek oda, amit a közalkalmazotti törvény fogalmazott meg. Kiemelte azonban – amit szakszervezeti részről is bíráltak –, hogy a jogszabály-javaslatat az EU-s pénzek nélkül nagyobb garanciát a béremelésre nem tartalmaz. Hozzátette: március elejétől úgy tíz egyeztetésen azt képviselték, hogy amíg a pedagógusok fizetése csak felzárkózik a diplomás átlagbérekhez, addig növelni kell azokat a kedvezményeket, amelyek vonzóvá tehetik a pályát.
Az NPK-elnök úgy látja: meg kell becsülni a pedagógusok hűségét, ezért maradnia kell a pályán eltöltött idő alapján garantált juttatásoknak – mint a jubileumi jutalom vagy a felmentési idő kiszámítása – és kiszámíthatónak kell lennie az előmenetelnek. „Bár a javaslat is megemlíti, hogy a szakmai gyakorlati időt be lehet számítani, de fontos lenne, ha ez egy automatizmus lenne, kötelezően érvényesítendő szempont” – fogalmazott a műsorban. Szerinte a próbaidőről és a lemondási időről szóló passzusoknak a közalkalmazotti törvény által tartalmazott szabályokhoz kellene visszatérnie.
Elmondta: a bérkérdést és a túlterheltséget gyorsan meg kellene oldani,
jó lenne, ha már elindulna az EFOP Plusz programban vállalt felzárkózás az uniós pénzekkel, azaz január 1-ig visszamenőleges béremelés, amit több mint 20 és mintegy 30 százalékos emelés követne a következő két évben. Hozzátette, hogy a 22-26 óra közötti neveléssel-oktatással lekötött óraszám olyan tág, hogy egyenlőtlenségekhez vezet, ezért szerintük az alsó határhoz közelítő fix óraszámra lenne szükség.
„A kormányzat erejét is az mutatná meg, ha a tárgyalások sikeresek lehetnek, egy erős tárgyaló fél hajlamos a megegyezésekre”
– fogalmazott. Horváth Péter úgy látja: történtek sok esetben a márciusi javaslathoz képest elmozdulások, de ezek döntően a pálya vonzerejét és megtartását még nem segítik elő, ezért a tiltakozókat a javaslat nem fogja eltántorítani.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
