A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.
A hazai felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, 6 százalékuk pedig inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a Karmelitánál kordont bontani igyekvő diáktüntetők ellen, legalább is a Publicus Intézet a Népszavának készített reprezentatív felmérése alapján. Mely szerint a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja jogosnak, 4 százalék pedig inkább jogosnak ezt a fajta rendőri intézkedést.
Ami érdekes, hogy a jellemzően egységes fideszes tábort megosztja ez az ügy. A Fidesz-KDNP-szavazók 49 százaléka tartja „inkább helyesnek” ezt a fajta hatósági fellépést, 42 százalékuk viszont nem ért egyet a könnygáz bevetésével. Igaz, 16 százalékuk saját bevallása szerint nem is hallott arról, hogy ilyesmi történt. Az ellenzékieknél ennél jóval egyértelműbb a kép, ott 97 százalék ítélte el az intézkedést, míg a bizonytalanok 84 százaléka helyteleníti azt.
A tanár-diák tüntetésekről a felnőttek 95 százaléka hallott
– itt a pártszimpátia alapján sincs jelentős eltérés –, az ő 84 százalékuk azt is tudja, miről szólnak a tiltakozások. Igaz, itt már nagyobb a szórás, a kormánypártiak már csak 69 százaléka tudta, hogy az oktatás javításáért, a tanárok megbecsülésért, majd a státusztörvény ellen szervezték a tüntetéseket.
(Kiemelt kép: Veres Viktor)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
