A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.
A hazai felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, 6 százalékuk pedig inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a Karmelitánál kordont bontani igyekvő diáktüntetők ellen, legalább is a Publicus Intézet a Népszavának készített reprezentatív felmérése alapján. Mely szerint a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja jogosnak, 4 százalék pedig inkább jogosnak ezt a fajta rendőri intézkedést.
Ami érdekes, hogy a jellemzően egységes fideszes tábort megosztja ez az ügy. A Fidesz-KDNP-szavazók 49 százaléka tartja „inkább helyesnek” ezt a fajta hatósági fellépést, 42 százalékuk viszont nem ért egyet a könnygáz bevetésével. Igaz, 16 százalékuk saját bevallása szerint nem is hallott arról, hogy ilyesmi történt. Az ellenzékieknél ennél jóval egyértelműbb a kép, ott 97 százalék ítélte el az intézkedést, míg a bizonytalanok 84 százaléka helyteleníti azt.
A tanár-diák tüntetésekről a felnőttek 95 százaléka hallott
– itt a pártszimpátia alapján sincs jelentős eltérés –, az ő 84 százalékuk azt is tudja, miről szólnak a tiltakozások. Igaz, itt már nagyobb a szórás, a kormánypártiak már csak 69 százaléka tudta, hogy az oktatás javításáért, a tanárok megbecsülésért, majd a státusztörvény ellen szervezték a tüntetéseket.
(Kiemelt kép: Veres Viktor)
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
