Továbbra is patthelyzet van Romániában, nincs megegyezés a tanárok ügyében

Nem volt kifejezetten meghitt pedagógusnapjuk a román tanároknak, a kormányfő az oktatási sztrájk okozta helyzet megoldására szólította fel őket.

  • Tornyos Kata

Egyelőre az az üzenet, hogy a sztrájk folytatódik, mert a 300 ezer tiltakozó alkalmazott nem tudja elfogadni a kompromisszumot – jelentette ki hétfőn Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke, írta meg a Krónika.ro.

 

"Egyelőre az az üzenet, hogy a sztrájk folytatódik. Minden másról csak a kollégák dönthetnek” – mondta a tanügyben dolgozókat képviselő szövetség vezetője. Hozzátette: a diákoknak bízniuk kell a tanáraikban. Szerinte a kormánynak és a politikusoknak kompromisszumot kellene kötniük, feladni az egójukat és meghozni egy olyan döntést, amely mindenki számára fontos az oktatásban.

Mindeközben Nicolae Ciucă miniszterelnök pedagógusnapi üzenetében párbeszédre és az oktatási sztrájk okozta helyzet megoldására szólította fel a tanárokat, aki egyébként a legjobbakat kívánta a pedagógusoknak.

Nicolae Ciucă szerint „fordulóponthoz érkeztünk, amelytől gyermekeink jövője függ”:

"Az oktatási rendszerben zajló sztrájk olyan realitásból indult ki, amelyet párbeszéddel lehet rendezni, és miniszterelnökként tiszteletet és nyitottságot tanúsítottam az oktatási rendszer képviselőivel folytatott konzultációk során, valamint a már elfogadott megoldások révén, amelyekkel eleget tettünk a követeléseknek."

– mondta a miniszterelnök és hozzátette, hogy mindannyian olyan kereteket akarnak, amelyek elősegítik a minőségi oktatást, ezért elkötelezettek a bérezés méltányos újragondolása mellett, és ezt már el is kezdték. De mindezeket a kérdéseket felelősségteljesen és reálisan közelítik meg, a szükséges forrásokat prioritásként kezelve.

Ahogy korábban már mi is beszámoltunk róla, a szomszédos országban két hete a tanárok és iskolai dolgozók több mint fele, mintegy 150 ezer fő kezdett országos, határozatlan idejű sztrájkba. A követeléseik a következőket tartalmazzák:

  • Emeljék meg a tanügyi alkalmazottak fizetését, a munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelően, azon az elven alapulva, hogy a kezdő pedagógus kapja meg az országos átlagbért, a többiek fizetését ehhez igazítva növeljék a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat szerint.
  • A közpénzből fizetett alkalmazottak bérét évente indexálják az infláció mértékével.
  • Fizessék ki a kisegítő és a nem oktatói személyzetnek a túlórákat.
  • A munkakörülményekért fizessenek pótlékokat a tanügyi alkalmazottaknak
  • Fizessék ki a jogszabályban és a kollektív munkaszerződésben rögzített jutalékokat: az ingázási költségeket, a beilleszkedési támogatást, a ki nem vett pihenőszabadságot.
  • Növeljék az oktatásra szánt beruházásokat.
  • Szüntessék meg az EduSal bérszámfejtő számítógépes programot, helyettesítsék be egy újjal, amit az oktatási minisztérium kezel.

A kormány múlthéten bejelentette a tanároknak tett – akkor végsőnek nevezett – ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést, a szakszervezetek által követelt emeléseket pedig három év alatt fokozatosan hajtanák végre. Ez az jelenti, hogy idén az év második felére a kezdő tanárok fizetése 40 százalékkal nőne, azonban a szakszervezetek ezt elutasították és továbbra is sztrájkolnak.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.