Pont akkor csökkenthetik az óvoda- és iskolapszichológusok számát, amikor egyre több fiatal küzd mentális problémákkal

Ráadásul nyilvántartott adatok híján azt sem tudni pontosan, hogy hány óvoda- és iskola­pszichológus dolgozik idehaza.

  • Tarnay Kristóf

Beláthatatlan következményei lesznek, ha tovább csökken az óvoda- és iskolapszichológusok száma – mondta a Népszavának az ELTE szakcsoportjaként működő Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, Borbáth Katalin. Egy új törvénymódosítással ugyanis ez történhet. A jelenlegi szabályozás alapján 500 gyerekre kell egy fél státuszú pszichológust kell alkalmazni, vagyis egy teljes munkaidős iskolapszichológushoz minimum 1000 tanuló kell.

Az új jogállás-tervezetben azonban már ez a minimum érték sem szerepel.

(Cikkünk megjelenése után Borbáth jelezte, hogy nem szándékos csökkentésről van szó, csupán a státusztörvényből kihagyták ezt az értéket.)

Pedig egy 2014-es ombudsmani jelentés szerint már az ötszáz fős szabály sem biztosíthat mindenkinek egyenlő esélyű hozzáférést, ami a jogbiztonság szempontjából visszás. Ugyanakkor a tervezet ronthat még ezen a helyzeten is. Arról egyébként nyilvánosan nem érhetők el adatok, pontosan hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik hazánkban. Annyit lehet tudni, hogy a fővárosban, nagyobb városokban jobb az ellátottság, a kisebb településekre jobb esetben a szakszolgálattól megy ki egy pszichológus, emellett a magánóvodákban, iskolákban adottak a feltételek.

Pedig az igazán hatékony a problémák megelőzése lenne, de ez az alacsony szakemberszám miatt alig lehetséges.

Mindez azért gond, mert világszerte már minden hetedik serdülő mentális betegséggel küzd és az európai kamaszok körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság – ismertette az Unicef Magyarország. Hozzáteszik: mentális egészséggel összefüggő problémák fele 14 éves korig, háromnegyede pedig a 20-as évek közepéig elkezdődik, ezt súlyosbítja, hogy a gyerekek negyedének szülei is mentális zavarokkal küzdenek. (Négyszázezren pedig alkoholista szülővel élhetnek egy másik jelentés alapján.)

A pandémia, a lezárások és a távoktatás is komoly gondokat okozhattak. Legalábbis a szervezet adatai azt mutatják: a járvány alatt a szülők több mint fele egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális állapotában.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia úgy számol, szorongásos és depressziós esetek száma ötszörösére, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett. Mostanában pedig a nehéz társadalmi és gazdasági helyzet miatti feszültség az, ami a gyerekekre is hatással van. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy a súlyosabb mentális zavarok megjelenése is rendszeres lett az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis állásfoglalása szerint. Borbáth Katalin elmondása alapján a kamaszoknál sokszor a hormonális változások okozzák az érzelmi kilengéseket, erre jönnek a családi és iskolai feszültségek, illetve a fiatalok és a szülők leterheltsége. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre elterjedtebb a falcolás, amikor fiatalok önmagukat vagdossák, ez a serdülők 15-40 százalékát érinti.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.