Az MTA elnöke szerint olyan súlyos a pedagógushiány, hogy abból néhány év múlva katasztrófa lesz

Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.

  • Tarnay Kristóf

A közoktatási elnöki bizottságuk vezetője, Csapó Benő professzor állandó meghívást kap a közoktatási államtitkári értekezletekre, bár ennek kapcsán konkrét eredményekről nem tud beszámolni – erről beszélt a kormányközeli Mandinernek adott interjújában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újraválasztott elnöke. Aki a közoktatásról úgy fogalmazott: krízishelyzet van, mert a pedagóguspálya elvesztette a presztízsét, anyagi megbecsültségét.

„Egyre kisebb a motiváció, hogy valaki ezt az egyébként szép és fontos hivatást válassza. Különösen a természettudományok területén kritikus a helyzet. A nyugdíjas pedagógusokat hívják vissza, de a végtelenségig őrájuk sem lehet alapozni. Olyan súlyos létszámhiány van, hogy ha még így megy néhány évig, abból katasztrófa lesz. Ezzel nem egy-két évre intézzük el a magyar oktatási rendszert, hanem generációk kerülnek veszélybe”

– jelentette ki a lapnak. Felidézte azt is, hogy gyakran úgy jutnak be a diákok a felsőoktatásba, hogy az első évben a gimnáziumi anyagot kell nekik megtanítani. Az interjúban azt is elmondta, a fiatalok felé való nyitás jegyében meg akarják ismertetni a középiskolásokkal a tudományos gondolkodást, ennek részeként nemrég zárult le az első országos tanulmányi versenyük.

Az egyik problémát abban látja, hogy „a tantárgy-pedagógia, a szakmódszertani kutatások el lettek hanyagolva, majdhogynem kihalt ez a kutatási irány”, pedig ahol odafigyelnek erre, ott jellemzően például a PISA-teszteken is jobban szerepelnek a diákok. Hozzátette: most ezt próbálják megújítani, talpra állítani. Elmondása alapján a még elődje által elindított program annak idején annyira megtetszett neki, hogy megduplázta a költségvetését. Ám szerinte talán még fontosabb, hogy legyen, aki hajlandó és szeretne elmenni tanárnak, ezért a pedagógusbérek legalább „az értelmiségi-átlagfizetés 80 százalékát elérjék”. (Ez az, amit a kormány többször belengetett, de az uniós pénzektől tette függővé, a Belügyminisztérium pedagógusnapi közleménye is ezt ismételte meg.)

Freund Tamás az MTA-tól elvett kutatóhálózatokról azt mondta: „Az új struktúra, úgy néz ki, megszilárdult. Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges.” Arról is beszélt, a korábban hozzájuk tartozó ingatlanokért az Akadémiát kárpótolni kell, de nem másik ingatlanokkal. Azt is megemlítette, hogy a hasznosuló innovációkban hátrébb kerültünk nemzetközi viszonylatban, pedig „nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen”. Ezért úgy látja, a kormány hiába őket, azaz a lánc első pontját akarja megreformálni, valójában a továbblépéssel van a baj, mert a kis-és középvállalkozások nem mernek nyitni.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.