Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet, írta meg a Népszava. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központé például 10 százalékkal, ahogyan a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek.
Összességében az idei, 2 804,6 milliárd forintos oktatási állami kiadások a mostani 2024-es tervek szerint 3 434 milliárd forintra nőhetnek, ez 629,4 milliárdos és 22 százalékos emelkedés. A lap hozzáteszi, ez reálértéken – vagyis például az inflációt is belekalkulálva – 4 százalékos növekedést jelent, ami komolyabb bér- és színvonalemelésre ugyanakkor kevés. Igaz, ez előbbit a kormány részben uniós forrásból finanszírozná. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt: a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.
A szakképzésre fordított kiadások reálértéke is emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép. Az állami egyetemek támogatása ugyanis csökken, ám a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. A hvg.hu kiemelte, hogy összességében a felsőoktatás támogatását majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Közben az óvodák és általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ezek az intézmények tehát veszíthetnek, ha jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol.
A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg – teszi hozzá a lap. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetéseket a kormány a tényleges hatályba lépés előtt jellemzően számottevően kénytelen módosítani a gazdasági körülmények tökrében, ez pedig a mostani inflációs helyzetben például egészen nehezen előre kiszámítható.
(Kiemelt képünkön Varga Mihály pénzügyminiszter, fotó: Túry Gergely)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
