Jövőre 629 milliárddal többet költhet oktatásra az állam, mint idén

Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.

  • Tarnay Kristóf

A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet, írta meg a Népszava. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központé például 10 százalékkal, ahogyan a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek.

Összességében az idei, 2 804,6 milliárd forintos oktatási állami kiadások a mostani 2024-es tervek szerint 3 434 milliárd forintra nőhetnek, ez 629,4 milliárdos és 22 százalékos emelkedés. A lap hozzáteszi, ez reálértéken – vagyis például az inflációt is belekalkulálva – 4 százalékos növekedést jelent, ami komolyabb bér- és színvonalemelésre ugyanakkor kevés. Igaz, ez előbbit a kormány részben uniós forrásból finanszírozná. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt: a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.

A szakképzésre fordított kiadások reálértéke is emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép. Az állami egyetemek támogatása ugyanis csökken, ám a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. A hvg.hu kiemelte, hogy összességében a felsőoktatás támogatását majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Közben az óvodák és általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ezek az intézmények tehát veszíthetnek, ha jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol.

A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg – teszi hozzá a lap. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetéseket a kormány a tényleges hatályba lépés előtt jellemzően számottevően kénytelen módosítani a gazdasági körülmények tökrében, ez pedig a mostani inflációs helyzetben például egészen nehezen előre kiszámítható.

(Kiemelt képünkön Varga Mihály pénzügyminiszter, fotó: Túry Gergely)

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.