Gulyás Gergely: „A legleszakadotabb térségekben többletbéremelést szeretnénk adni a pedagógusoknak”
A mai Kormányinfón szó esett a pedagógus béremelésről, a leszakadott térségekre is kitértek.
Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet, írta meg a Népszava. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központé például 10 százalékkal, ahogyan a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek.
Összességében az idei, 2 804,6 milliárd forintos oktatási állami kiadások a mostani 2024-es tervek szerint 3 434 milliárd forintra nőhetnek, ez 629,4 milliárdos és 22 százalékos emelkedés. A lap hozzáteszi, ez reálértéken – vagyis például az inflációt is belekalkulálva – 4 százalékos növekedést jelent, ami komolyabb bér- és színvonalemelésre ugyanakkor kevés. Igaz, ez előbbit a kormány részben uniós forrásból finanszírozná. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt: a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.
A szakképzésre fordított kiadások reálértéke is emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép. Az állami egyetemek támogatása ugyanis csökken, ám a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. A hvg.hu kiemelte, hogy összességében a felsőoktatás támogatását majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Közben az óvodák és általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ezek az intézmények tehát veszíthetnek, ha jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol.
A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg – teszi hozzá a lap. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetéseket a kormány a tényleges hatályba lépés előtt jellemzően számottevően kénytelen módosítani a gazdasági körülmények tökrében, ez pedig a mostani inflációs helyzetben például egészen nehezen előre kiszámítható.
(Kiemelt képünkön Varga Mihály pénzügyminiszter, fotó: Túry Gergely)
A mai Kormányinfón szó esett a pedagógus béremelésről, a leszakadott térségekre is kitértek.
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ősszel felmérést indított, amelyben az egyetem dolgozóit arról kérdezték, hogyan vélekednek az intézmény vezetéséről, a döntéshozatalról és a munkahelyi légkörről. Az 1295 válaszadó jelentős része szerint a pártpolitikai kapcsolatok befolyásolják az egyetemi előmenetelt, és sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől is.
Ki kellett üríteni a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot hétfő délelőtt, miután egy diák WC-tisztító tablettákat szórt az egyik mosdóba, amelyek miatt gáz keletkezett. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint 13 diák és egy felnőtt lett rosszul.
Korlátoznák, hogy miért járhat intézményi pont, és bevezetnék az esélyegyenlőségért kötelezően járó pontokat is.
A korábban elfogadott 30 százalékos átlagos béremelés helyett eddig csak 10 százalékos emelést kaptak az érintett munkavállalók. Most közel 4 milliárd forintból rendezhetik az elmaradást.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Az ADF szerint a mostani javaslat Hankó Balázs HUN-REN-törvényének „tovább barkácsolt változata”. A szervezet arra kéri a köztársasági elnököt, hogy amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, ne írja azt alá.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.