Bár közeledünk az év végéig, néhány egyáltalán nem elhanyagolható eseménynek előtte még le kell mennie, ezeket szedtük most össze nektek.
Kevesebb mint egy hónap van hátra az idei, június 15-ig tartó félévből, ugyanakkor a végzős középiskolások már május 4-én befejezték azt, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig május 31-én fog véget érni.
Addig azonban május 27-28-29-én lesz még egy háromnapos (szombat-vasárnap-hétfő) hosszú hétvége, pünkösdhétfő ugyanis május 29-re esik, és az érettségik is folytatódnak – csütörtökön például a kémiával és a földrajzzal –, hiszen az írásbelik egészen május 26-ig tartanak, a szóbeli vizsgák pedig emelt szinten június 7-14-ig, középszinten pedig június 19-30 közt zajlanak majd. Ezeket itt láthatjátok:
Mérések
Az idén is megtartott, a szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciákat vizsgáló bemeneti mérések a 6., a 8. és a 10. évfolyamon már lementek – hiszen ezek azt vizsgálják, milyen készségekkel érkezett meg valaki az adott évfolyamra. A kimenetiek viszont – amik azt nézik meg, mennyit tett hozzá az iskola abban az évben a tudásához – a 6–11. évfolyamokon egészen június 9-ig eltartanak.
Rendkívüli felvételi
Akadhat tennivalójuk még azoknak a nyolcadikos diákoknak is, akik idén felvételiztek.
Péntekig, azaz május 19-ig kell ugyanis rendkívüli felvételi eljárást tartani azokban a középiskolákban, ahová kevesebb diákot vettek fel, mint a felvehető létszám 90 százaléka. Ahol ez nem kötelező, ott egészen augusztus utolsó napjáig tarthatnak ilyet, ahol viszont az, ott péntekig kell döntést hozniuk az iskolaigazgatóknak a beérkezett felvételi kérelmekről. Aki esetleg nem ért egyet a végső döntéssel és jogorvoslatot kér, azok vizsgálatot kezdeményezhetnek az intézmény fenntartójánál, ennek azonban legkésőbb június 1-ig be kell fejeződnie, hiszen a hónap közepén, június 21 és 23 között tartják majd a beiratkozást.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
