Bár közeledünk az év végéig, néhány egyáltalán nem elhanyagolható eseménynek előtte még le kell mennie, ezeket szedtük most össze nektek.
Kevesebb mint egy hónap van hátra az idei, június 15-ig tartó félévből, ugyanakkor a végzős középiskolások már május 4-én befejezték azt, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig május 31-én fog véget érni.
Addig azonban május 27-28-29-én lesz még egy háromnapos (szombat-vasárnap-hétfő) hosszú hétvége, pünkösdhétfő ugyanis május 29-re esik, és az érettségik is folytatódnak – csütörtökön például a kémiával és a földrajzzal –, hiszen az írásbelik egészen május 26-ig tartanak, a szóbeli vizsgák pedig emelt szinten június 7-14-ig, középszinten pedig június 19-30 közt zajlanak majd. Ezeket itt láthatjátok:
Mérések
Az idén is megtartott, a szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciákat vizsgáló bemeneti mérések a 6., a 8. és a 10. évfolyamon már lementek – hiszen ezek azt vizsgálják, milyen készségekkel érkezett meg valaki az adott évfolyamra. A kimenetiek viszont – amik azt nézik meg, mennyit tett hozzá az iskola abban az évben a tudásához – a 6–11. évfolyamokon egészen június 9-ig eltartanak.
Rendkívüli felvételi
Akadhat tennivalójuk még azoknak a nyolcadikos diákoknak is, akik idén felvételiztek.
Péntekig, azaz május 19-ig kell ugyanis rendkívüli felvételi eljárást tartani azokban a középiskolákban, ahová kevesebb diákot vettek fel, mint a felvehető létszám 90 százaléka. Ahol ez nem kötelező, ott egészen augusztus utolsó napjáig tarthatnak ilyet, ahol viszont az, ott péntekig kell döntést hozniuk az iskolaigazgatóknak a beérkezett felvételi kérelmekről. Aki esetleg nem ért egyet a végső döntéssel és jogorvoslatot kér, azok vizsgálatot kezdeményezhetnek az intézmény fenntartójánál, ennek azonban legkésőbb június 1-ig be kell fejeződnie, hiszen a hónap közepén, június 21 és 23 között tartják majd a beiratkozást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
