Ötven országgyűlési képviselő aláírását gyűjtötték össze a szocialisták, hogy a szakszervezetek normakontrollt kérhessenek azzal a kormányrendelettel szemben, amelyről szerintük már a kormány is belátta, hogy problémás.
Összegyűlt a szükséges 50 országgyűlési képviselő aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében – közölte Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtökön. A beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, akik a parlamenti frakciókat azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez. Az ellenzéki párt honlapja szerint egészen pontosan azzal a jogszabállyal kapcsolatos a beadvány, amely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint, ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést – például polgári engedetlenséget – követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet és augusztus 1-jén is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést. Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből. Kunhalmi Ágnes közölte, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják, illetve, „diktátumként próbálják ráerőltetni a pedagógusokra” a státusztörvényt.
Visszalépés a jogkörökben
Nagy úgy látja, a béremeléshez is felhasználni tervezett uniós támogatások megérkezésének más gátja nincs csak az, hogy „ezt az őrült törvényt be akarja valaki vezetni”. Szerinte így kormány a gátja annak, hogy érzékelhető béremelést kapjanak a pedagógusok. A pedagógusok jogállásáról szóló legutóbbi egyeztetésen elmondása alapján nem, hogy érdemi előrelépés nem, de visszalépés történt, mégpedig a nevelőtestületek jogköreit illetően, azaz az eredeti javaslatnak megfelelően csak a házirendről dönthetnének. Kifogásolta azt is, hogy a szakszervezetek még nem látták az Országgyűlésnek benyújtandó törvénytervezet szövegét.
MSZP | Kunhalmi Ágnes és a pedagógus szakszervezetek képviselőinek közös sajtótájékoztatójaMSZP | Kunhalmi Ágnes és a pedagógus szakszervezetek képviselőinek közös sajtótájékoztatója
(Kiemelt kép forrása: az MSZP weboldala)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
