A negyedikes diákok szövegértési képességeit méri az ötévente megrendezett, nemzetközi PIRLS mérés.
A legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.
2021-ben Magyarország magasan az 500 pontos skálaátlag felett teljesített (539 pont), ami a 2016-ban teljesített 554 pontot követően a 2011-es mérés átlageredményének felel meg – írják a magyar összefoglalóban.
A gondolkodási műveletek vizsgálata arra mutat rá, hogy Magyarország az adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése, értékelése terén ér el magasabb pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak a tanulóknak (538 pont).
Nemek közti különbségek
A PIRLS 2021-ben részt vevő 57 ország eredményei alapján a lányok jobb átlagot értek el. A fiúk átlageredménye egy országban sem lett jobb, mint a lányoké, de hat országban nincs különbség a két nem között.
A társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják leginkább az eredményeket
Azok a tanulók, akik jobb körülmények között élnek szignifikánsan jobban teljesítettek: ők 543 pontot értek el, míg a hátrányosabb körülmények között élők 457 pontot szereztek.
Funkcionális analfabetizmus
Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérés szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
