Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A szakszervezet szerint hivatalosan teendőikre és az utazási költségekre hivatkoztak.
Csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) delegált képviselőt Magyarországról az áprilisban Washingtonban megrendezett International Summit on the Teaching Profession 2023 (ISTP) csúcstalálkozóra, írja weboldalán a szakszervezet. Állításuk szerint a szervező Egyesült Államok hazánkat is meghívta, a meghívás a kormány és az érdekképviseletek közös delegációjának szólt. Ezt a magyar oktatási államtitkárságtól el is fogadták, de a PDSZ-nek az érdeklődésére azt válaszolták: a nagyobb szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselőjével már kitöltötték a lehetséges négy főt.
Visszaemlékezésük alapján ők ezzel nem értettek egyet. „Mikor már látszott, hogy az államtitkár a PDSZ képviselője nélkül nem tud elutazni a csúcstalálkozóra, hivatalos levélben mondta vissza a meghívást” – olvasható a PDSZ weboldalán. Mely szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az utazás költségeire és teendőire hivatkozott. Az eseményről szóló közleményben a résztvevő országok közt valóban nem szerepel Magyarország.
A csavar a történetben, hogy beszámolójuk szerint a társszervező amerikai oktatási tárca a PDSZ-t megfigyelőként meghívta a rendezvényre.
Részt is vettek azon, de így például a plenáris ülésen nem szólhattak hozzá a témákhoz. Megkerestük a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztályát, hogy ők hogyan emlékeznek a történtekre, amint válaszolnak, közöljük. Megkérdeztük a PSZ-t is, tőlük Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke azt írta: „A Washingtonban április végén tartott oktatási csúcstalálkozón a PSZ elnöke a státusztörvény tervezetéről zajló egyeztetések, továbbá a szakszervezet ötévente esedékes országos tisztújítása, az arra történő felkészülés miatt nem vett részt.”
Hozzáteszi: emellett a PSZ országos vezetői a megyéket is járják, tájékoztatják az oktatásban dolgozókat a jogállás-váltás következményeiről. Így válasza szerint „a sokasodó feladatok miatt akkor sem ment volna a PSZ elnöke, ha a kormány delegációja részt vesz a konferencián”. A PDSZ leírása alapján egyébként a konferencián – melynek Jill Biden pedagógus first lady volt a díszvendége – mások mellett szó esett a tanárhiány nemzetközi problémájáról és a digitális fejlődés hatásáról is. „Még mindig az oktatás az, ami összetartja a társadalmakat” – idézték az érdekvédők az Oktatási Világszervezet kutatásaiból elhangzottakat.
Frissítés: válaszolt a Belügyminisztérium is a kérdésünkre és az ő változatuk nagyban eltér az eddig elhangzottaktól. Szerintük ugyanis „a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének hivatkozott bejegyzése és a Belügyminisztérium előtt ismert tények köszönőviszonyban nincsenek egymással”. Mint írják, az USA Oktatási Minisztériuma és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a 2023. évi Nemzetközi Tanári Csúcstalálkozón történő részvételre vonatkozó meghívása négy főből álló delegáció 5 napos, önköltséges, „meglehetősen drága” kiutazásáról és tartózkodásáról szólt.
„A négyfős delegáció két a köznevelési államtitkárságon dolgozó kormányzati képviselőből és két fő szakszervezeti delegáltból álhatott volna, de a PSZ és a PDSZ között vita alakult ki a szakszervezeti delegáltakról. A köznevelési államtitkár felhívta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és a Pedagógusok Szakszervezetét a megegyezésre annak érdekében, hogy a kiutazásnak ne legyen akadálya a közöttük kialakult vita.” – írta az Eduline-nak elküldött válaszában a BM.
Közlésük szerint annak, hogy végül a tárca úgy döntött, hogy nem küld résztvevőket a konferenciára, kizárólag két oka volt. „Egyrészt az, hogy a kormányzati tisztviselők kiutazása és ötnapos tartózkodása több millió forintba került volna, és ezt az összeget a BM takarékossági okokból nem kívánta kifizetni. Másrészt a Köznevelési Államtitkárság munkatársainak most jelentős feladatai vannak az új pedagógus életpálya törvény kidolgozásában, a szakmai egyeztetésekben és a tervezett jelentős pedagógus béremelés előkészítésében” – olvasható a minisztérium válaszában.
Megbánta a képviselő |
Mint mi is írtunk róla, Cseri Tamás hódmezővásárhelyi fideszes önkormányzati képviselő – aki egyébként maga is tanár – egy komment-vitában azt írta egy másik pedagógusnak, Kovács Szabinának, reméli, „annyi haszna legalább lesz a státusztörvénynek, hogy a hozzád hasonlók eltakarodnak a pályáról”. Cseri most a Népszavának azt nyilatkozta, már megbánta, amit írt. „Helytelen volt belemenni az adok-kapokba. Azt sem hittem volna, hogy Kovács Szabina kimásolja a magánemberként folytatott beszélgetést és körbeviszi a sajtóban” – fogalmazott a politikus a lapnak. Elmondása alapján a – vélhetően a Fidesz és a patkány szavakból legyártott – „fidkány” szó Kovács általi rendszeres használata húzta fel. Ezt a szót vele vitatkozó pedagógus – aki a PSZ megyei küldöttje is – ugyanakkor nem tartja trágárnak, állítja, csak egy „mozaikszó”, és azt mondta róla, hogy arra „ki mit asszociál, akár patkányt, azzal nekem nincs tennivalóm”. Emellett azzal védekezett, hogy a fideszesek is szokták sértő szavakkal illetni politikai ellenfeleiket. |
(Kiemelt kép forrása: PDSZ, nedolgozzingyen.hu)
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.