Az egyik szakszervezeti vezető szerint „óriásit hazudott” Rétvári Bence

Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.

  • Tarnay Kristóf

Túl sok eredményről beszámolni nem tudunk – kezdte Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a videót, melyben a státusztörvényről szóló, a kormánnyal történő mai egyeztetésről számoltak be kollégájával. Elmondása alapján meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csak a 80 óra eseti ingyenes helyettesítést levitték hatvanra. Gosztonyi szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára „óriásit hazudott”, mert Facebook-bejegyzésével ellentétben

„szó nincs arról, hogy 22 óra lenne a kötelező és azon felül minden túlmunkát kifizetnének”.

Az érdekvédő szerint ez a poszt csak a közvélemény „oktatásban dolgozók ellen hergelésére” szolgál. Az említett bejegyzésében Rétvári csak annyit írt, hogy „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, de kommentben már kifejtette, mire gondolt. „Az új pedagógus életpálya törvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább. Így aki többet tanít, az jelentősen többet is fog keresni a kevesebb órát tartóknál.” Magyarul nem a többletórák közvetlen kifizetését ígérte, csak azt, hogy ez a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint sem történt komolyabb elmozdulás. Elmondása alapján csak végigvették azt a listát, amelyen szóbeli közléseken alapulva összeszedték, miben várható változás a jogállástervezet tartalmában. Nagy szerint azonban még a törvény egybeszerkesztett változatát sem kapták meg. (Rétvári még a mostani egyeztetési forduló előtt arról beszélt, a pedagógusok felvetéseinek kétharmadáról már meg tudtak állapodni, Nagy erről akkor azt mondta, nekik ez a szám nem jön ki.)

Nagy Erzsébet hozzátette: nem tudják, mikor lesz a következő egyeztetés, de arra számítanak, hogy addig nem nyújtják még be a tervezetet. Gosztonyi Gábor szerint nagy valószínűséggel nem június elsején fog hatályba lépni az új jogállás, de, hogy pontosan mikor, azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondása alapján nem tudta konkretizálni.

(Kiemelt kép: Pedagógusok Szakszervezete PSZ, Facebook)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.