Olyan drága a jogsi, hogy az állami támogatás ellenére is elfogynak a tanulóvezetők

Több mint harmadával kevesebben teszik le a jogosítványt, mint tavaly ilyenkor, lévén, hogy már félmillióba is fájhat mindez.

  • Tarnay Kristóf

305 ezer forint – Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 végén átlagosan ennyibe került egy B kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez jelentős drágulás, hiszen 2020 utolsó hónapjában még „csupán” 216 ezerbe került mindez, írja a 24.hu. Hozzátéve, sokszor ennél is borsosabb, akár félmilliós is lehet az összköltség. A lapnak Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke ugyanis arról beszélt: elvileg elég lenne 29 vezetői órát vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, de a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Aki pedig megbukik, az újabb 50-100 ezres kiadásokkal számolhat.

Bár a vidéki árak jellemzően alacsonyabbak a fővárosiaknál, a drágulás eredménye elmondása alapján, hogy jóval kevesebb a tanulóvezető. Tavaly ilyenkorhoz képest úgy 30-40 százalékos a létszám visszaesése Jovánovics elmondása szerint. A szakoktatókat a magasabb árak valamennyire kompenzálják, de a kiadásaik is magasabbak például az üzemanyagárak és a kata megszigorítása miatt – mondta el a szakember. Aki szerint nem tudnak versenyezni az árakkal, mert olcsóbban már nem érné meg nekik.

Jovánovics azt is elmondta a portálnak, hogy a 20 év alattiaknál gyakori, hogy az állami támogatás miatt a szülők kifizetik az elméleti képzést és a vizsgát, ám utána nem fejezik be a folyamatot. Ugyanis nincs mindenkinek pénze kifizetni a gyakorlati részt, ezért inkább élnek azzal, hogy a törvény szerint a kettő közt két év is eltelhet akár. A tehergépjármű-vezető és buszvezető tanfolyamokra jelentkezők száma pedig 90 százalékkal esett vissza a tapasztalatai szerint, ami tovább növelheti a tömegközlekedésben hazánkban is jelentős sofőrhiányt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.