Olyan drága a jogsi, hogy az állami támogatás ellenére is elfogynak a tanulóvezetők

Több mint harmadával kevesebben teszik le a jogosítványt, mint tavaly ilyenkor, lévén, hogy már félmillióba is fájhat mindez.

  • Tarnay Kristóf

305 ezer forint – Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 végén átlagosan ennyibe került egy B kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez jelentős drágulás, hiszen 2020 utolsó hónapjában még „csupán” 216 ezerbe került mindez, írja a 24.hu. Hozzátéve, sokszor ennél is borsosabb, akár félmilliós is lehet az összköltség. A lapnak Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke ugyanis arról beszélt: elvileg elég lenne 29 vezetői órát vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, de a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Aki pedig megbukik, az újabb 50-100 ezres kiadásokkal számolhat.

Bár a vidéki árak jellemzően alacsonyabbak a fővárosiaknál, a drágulás eredménye elmondása alapján, hogy jóval kevesebb a tanulóvezető. Tavaly ilyenkorhoz képest úgy 30-40 százalékos a létszám visszaesése Jovánovics elmondása szerint. A szakoktatókat a magasabb árak valamennyire kompenzálják, de a kiadásaik is magasabbak például az üzemanyagárak és a kata megszigorítása miatt – mondta el a szakember. Aki szerint nem tudnak versenyezni az árakkal, mert olcsóbban már nem érné meg nekik.

Jovánovics azt is elmondta a portálnak, hogy a 20 év alattiaknál gyakori, hogy az állami támogatás miatt a szülők kifizetik az elméleti képzést és a vizsgát, ám utána nem fejezik be a folyamatot. Ugyanis nincs mindenkinek pénze kifizetni a gyakorlati részt, ezért inkább élnek azzal, hogy a törvény szerint a kettő közt két év is eltelhet akár. A tehergépjármű-vezető és buszvezető tanfolyamokra jelentkezők száma pedig 90 százalékkal esett vissza a tapasztalatai szerint, ami tovább növelheti a tömegközlekedésben hazánkban is jelentős sofőrhiányt.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?