25 szervezet adott ki közös közleményt a státusztörvény ellen és az oktatás átfogó reformjáért

„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték a szervezetek.

  • Eduline

„A státusztörvény visszavonása csak a kezdet – továbbra is átfogó reformot követelnek a pedagógusok, diákok és szülők” – így kezdődik az a közlemény, amit pénteken 25 szervezet írt alá. Mint írják, „az oktatási tiltakozások legújabb hullámát elsősorban a bosszútörvényként értelmezhető státusztörvény miatti felháborodás hívta életre, de már jóval a törvénytervezet közzététele előtt is tarthatatlan volt a helyzet a közoktatásban. A státusztörvény egyes elemeinek elengedése ezért nem érdemi válasz az oktatás ügyéért több mint egy éve kiálló pedagógusok, diákok és szülők számára. Továbbra is azt követeljük, hogy a kormány ne vezesse be a státusztörvényt, hanem az érintettekkel való érdemi konzultáció után kezdjen átfogó oktatási reformba”.

 

A szervezetek külön sérelmezik, hogy az oktatásért felelős Belügyminisztérium nem reagált érdemben arra a kilenc pontra, amit 2022 őszén tettek közzé. Hozzátették: komoly felháborodást okozott a pedagógusok jogállásáról készülő törvénytervezet, így az, hogy „a felháborodás hatására a kormány most mégis változtatna a törvénytervezeten, nem jelent érdemi eredményt. Olyan, mintha a jobb oktatásért küzdőknek egyszer csak azt mondták volna, hogy a hangoskodás miatt kapnak húsz pofont, majd azt az engedményt teszik, hogy csak 16 lesz”.

 

Azt írják, továbbra sem látják az átfogó koncepciót, amivel vonzóbbá tennék a pedagógusi pályát, vagy egyáltalán megoldanák a pedagógushiányt. „Továbbra sem erősödik az oktatás legfontosabb szereplőinek – a nevelőtestületnek, a tanulóknak és a szülőknek – a beleszólása az iskola életébe. Továbbra is túlterheltek maradnak a pedagógusok és a diákok is. Ne felejtsük el, az oktatási mozgalmat ezek a problémák hívták életre, nem a státusztörvény” – írták.

 

„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték pénteken. A közleményt ez a 25 szervezet írta alá:

  1. ADOM DIákmozgalom
  2. aHang
  3. Amnesty International Magyarország
  4. Artemisszió
  5. Civil Bázis
  6. Civil Kollégium Alapítvány
  7. Civil Közoktatási Platform
  8. Egységes Diákfront
  9. Emberség Erejével Alapítvány
  10. Gyökerek és Szárnyak Alapítvány
  11. Igazgyöngy Alapítvány
  12. Kamaszfesztivál
  13. Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez Egyesület
  14. Levegő Munkacsoport
  15. Magyar Anyák
  16. Magyarországi Európa Társaság
  17. MENŐK
  18. Ökotárs
  19. PDSZ
  20. Pedagógus Egység
  21. Szülői Hang
  22. Tanítanék
  23. Társaság a Szabadságjogokért
  24. Transparency International Magyarország
  25. Védegylet
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.