Ennek érdekében újra összeül majd május végén vagy június elején az illetékes munkacsoport. De nem lesz egyszerű dolguk, mert Magyarország jelenleg a harmadik legelutasítottabb ország Ukrajnában.
„A kisebbségi kérdés rendezésével nem szeretnénk a háború végéig várni. Már csak azért sem, mert ez az egyik feltétele az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások elindításának” - közölte Balog István, az ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivője egy az ukrán képviselet által szervezett kerekasztalbeszélgetésen, írta meg a Népszava.
Három héttel a beszélgetés előtt Jens Stoltenberg főtitkár összehívta a NATO-Ukrajna Bizottságot, és ekkor Szijjártó Péter azt mondta, hogy „Magyarország kizárólag abban az esetben fogja támogatni Kijev bármilyen integrációs törekvését, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.”
Balogh István a beszélgetésen védelmébe vette a 2019-es nyelvtörvényt és a 2017-es oktatási törvényt is. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna függetlenné válásakor a kárpátaljai magyarság 70-80 százaléka nem beszélte az államnyelvet, és képviselői maguk is szorgalmazták a probléma megoldását.
Elismerte, hogy az ukrán törekvés félrecsúszott, mert mindkét törvény elég komoly konfliktusokat gerjesztett, de „mindkét félben megvan az akarat a kérdés rendezésére, ezért májusban vagy június elején itt Budapesten újra ülésezni fog az oktatási munkacsoport”.
Az egyeztetés azért is nehéz folyamat, mert Ukrajnában jelenleg Magyarország a harmadik legelutasítottabb ország, Oroszország és Belarusz után. Balogh ezt a magyar politikusok kommunikációjával hozta összefüggésbe.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
