Az érdekvédelmi szervezeteket is elgáncsolja a státusztörvény

A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.

  • Tornyos Kata

Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt – írta meg a Népszava. A lapnak azt nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a kormány egyértelműen le akarja darálni a szakszervezeteket.

A státusztörvény tervezetében egyebek mellett ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ráadásul azok a vezetők, akiknek szervezete nem esik bele a kritériumba, nem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során, ezért kevesebb idejük marad érdekképviseleti munkájukra a tanítás mellett.

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után is tárgyalni tudjon a kormánnyal. Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű: ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni a reprezentativitás megállapításánál, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok.

Sztrájknap, tüntetés

A tanárokat korlátozó státusztörvény bevezetése ellen április 24-én többszáz iskolában sztrájkoltak a tanárok, majd tüntetést tartottak a fővárosban. A demonstráció során először a Belügyminisztérium elé mentek a tüntetők, majd a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontókhoz. Május harmadikán újabb tüntetés lesz Budapesten.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.