Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt – írta meg a Népszava. A lapnak azt nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a kormány egyértelműen le akarja darálni a szakszervezeteket.
A státusztörvény tervezetében egyebek mellett ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ráadásul azok a vezetők, akiknek szervezete nem esik bele a kritériumba, nem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során, ezért kevesebb idejük marad érdekképviseleti munkájukra a tanítás mellett.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után is tárgyalni tudjon a kormánnyal. Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű: ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni a reprezentativitás megállapításánál, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok.
Sztrájknap, tüntetés
A tanárokat korlátozó státusztörvény bevezetése ellen április 24-én többszáz iskolában sztrájkoltak a tanárok, majd tüntetést tartottak a fővárosban. A demonstráció során először a Belügyminisztérium elé mentek a tüntetők, majd a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontókhoz. Május harmadikán újabb tüntetés lesz Budapesten.
