A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt – írta meg a Népszava. A lapnak azt nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a kormány egyértelműen le akarja darálni a szakszervezeteket.
A státusztörvény tervezetében egyebek mellett ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ráadásul azok a vezetők, akiknek szervezete nem esik bele a kritériumba, nem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során, ezért kevesebb idejük marad érdekképviseleti munkájukra a tanítás mellett.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után is tárgyalni tudjon a kormánnyal. Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű: ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni a reprezentativitás megállapításánál, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok.
Sztrájknap, tüntetés
A tanárokat korlátozó státusztörvény bevezetése ellen április 24-én többszáz iskolában sztrájkoltak a tanárok, majd tüntetést tartottak a fővárosban. A demonstráció során először a Belügyminisztérium elé mentek a tüntetők, majd a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontókhoz. Május harmadikán újabb tüntetés lesz Budapesten.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
