A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt – írta meg a Népszava. A lapnak azt nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a kormány egyértelműen le akarja darálni a szakszervezeteket.
A státusztörvény tervezetében egyebek mellett ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ráadásul azok a vezetők, akiknek szervezete nem esik bele a kritériumba, nem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során, ezért kevesebb idejük marad érdekképviseleti munkájukra a tanítás mellett.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után is tárgyalni tudjon a kormánnyal. Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű: ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni a reprezentativitás megállapításánál, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok.
Sztrájknap, tüntetés
A tanárokat korlátozó státusztörvény bevezetése ellen április 24-én többszáz iskolában sztrájkoltak a tanárok, majd tüntetést tartottak a fővárosban. A demonstráció során először a Belügyminisztérium elé mentek a tüntetők, majd a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontókhoz. Május harmadikán újabb tüntetés lesz Budapesten.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
