A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt – írta meg a Népszava. A lapnak azt nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a kormány egyértelműen le akarja darálni a szakszervezeteket.
A státusztörvény tervezetében egyebek mellett ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Ráadásul azok a vezetők, akiknek szervezete nem esik bele a kritériumba, nem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során, ezért kevesebb idejük marad érdekképviseleti munkájukra a tanítás mellett.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai alapján jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után is tárgyalni tudjon a kormánnyal. Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű: ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni a reprezentativitás megállapításánál, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok.
Sztrájknap, tüntetés
A tanárokat korlátozó státusztörvény bevezetése ellen április 24-én többszáz iskolában sztrájkoltak a tanárok, majd tüntetést tartottak a fővárosban. A demonstráció során először a Belügyminisztérium elé mentek a tüntetők, majd a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontókhoz. Május harmadikán újabb tüntetés lesz Budapesten.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
