Rétvári Bence szerint "aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel", annak jobban kell keresnie

Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.

  • Székács Linda

A készülő közoktatási törvényjavaslat körüli viták és a javaslat tartalma volt a fő téma az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában. A műsor első felében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára volt a vendég, aki szerint fontos tisztázni, hogy a státusztörvény egyelőre csak egy tervezet, "amit a kormány még be sem nyújtott", az egyeztetés pedig több mint egy hónapja, számos felületen tart.

Az államtitkár szerint a "formai" lényege a javaslatnak, hogy a pedagógusoknak legyen olyan "saját, önálló köznevelési jogviszonyuk", ami kifejezetten az ő munkájukra vonatkozik.

"Legyen meg a presztízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás" – fogalmazott Rétvári. Az új, teljesítményalapú bérezésről azt mondta, azért van rá szükség, hogy

aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban kereshessen.

A politikus elismerte, hogy a pedagógusok jelenlegi bére valóban alacsony. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott; "ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint, januártól pedig 681 ezer forint lenne", a differenciált bérezés ugyanakkor jó alkalom arra, hogy aki jobb teljesítményt nyújt vagy pályakezdő, annak nagyobb mértékben emelkedjen a bére.

A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne

- tette hozzá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység közös petícióját már több mint 4600 pedagógus írta alá ezzel azt jelezve, hogy amennyiben a törvényt elfogadják, készen állnak a felmondásra, az ugyanis több pontban korlátozza és negatívan érinti a tanárokat.

Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, ő az április 20-i kormányinfón azt mondta, bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.