Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.
A készülő közoktatási törvényjavaslat körüli viták és a javaslat tartalma volt a fő téma az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában. A műsor első felében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára volt a vendég, aki szerint fontos tisztázni, hogy a státusztörvény egyelőre csak egy tervezet, "amit a kormány még be sem nyújtott", az egyeztetés pedig több mint egy hónapja, számos felületen tart.
Az államtitkár szerint a "formai" lényege a javaslatnak, hogy a pedagógusoknak legyen olyan "saját, önálló köznevelési jogviszonyuk", ami kifejezetten az ő munkájukra vonatkozik.
"Legyen meg a presztízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás" – fogalmazott Rétvári. Az új, teljesítményalapú bérezésről azt mondta, azért van rá szükség, hogy
aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban kereshessen.
A politikus elismerte, hogy a pedagógusok jelenlegi bére valóban alacsony. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott; "ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint, januártól pedig 681 ezer forint lenne", a differenciált bérezés ugyanakkor jó alkalom arra, hogy aki jobb teljesítményt nyújt vagy pályakezdő, annak nagyobb mértékben emelkedjen a bére.
A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne
- tette hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység közös petícióját már több mint 4600 pedagógus írta alá ezzel azt jelezve, hogy amennyiben a törvényt elfogadják, készen állnak a felmondásra, az ugyanis több pontban korlátozza és negatívan érinti a tanárokat.
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, ő az április 20-i kormányinfón azt mondta, bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
