Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.
A készülő közoktatási törvényjavaslat körüli viták és a javaslat tartalma volt a fő téma az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában. A műsor első felében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára volt a vendég, aki szerint fontos tisztázni, hogy a státusztörvény egyelőre csak egy tervezet, "amit a kormány még be sem nyújtott", az egyeztetés pedig több mint egy hónapja, számos felületen tart.
Az államtitkár szerint a "formai" lényege a javaslatnak, hogy a pedagógusoknak legyen olyan "saját, önálló köznevelési jogviszonyuk", ami kifejezetten az ő munkájukra vonatkozik.
"Legyen meg a presztízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás" – fogalmazott Rétvári. Az új, teljesítményalapú bérezésről azt mondta, azért van rá szükség, hogy
aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban kereshessen.
A politikus elismerte, hogy a pedagógusok jelenlegi bére valóban alacsony. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott; "ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint, januártól pedig 681 ezer forint lenne", a differenciált bérezés ugyanakkor jó alkalom arra, hogy aki jobb teljesítményt nyújt vagy pályakezdő, annak nagyobb mértékben emelkedjen a bére.
A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne
- tette hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység közös petícióját már több mint 4600 pedagógus írta alá ezzel azt jelezve, hogy amennyiben a törvényt elfogadják, készen állnak a felmondásra, az ugyanis több pontban korlátozza és negatívan érinti a tanárokat.
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, ő az április 20-i kormányinfón azt mondta, bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
