Beperelte Szlovákiát az Európai Bíróság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt

Az uniós intézmény elismeri, hogy több jogszabályi módosításra is sor került, de az intézkedéseket nem tartja elégnek.

  • Tornyos Kata

Az Európai Bizottság (EB) szerdán beperelte Szlovákiát, amiért nem kezeli megfelelően a roma gyerekek szegregációját az iskolákban.

A tájékoztatás szerint a faji egyenlőségre vonatkozó uniós szabályok szigorúan tiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet kulcsfontosságú területein, így az oktatásban is. Szlovákiában azonban a roma gyermekeket gyakran az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók számára fenntartott speciális iskolákban helyezik el. Sok roma gyermeket, aki klasszikus oktatásban vesz részt, szintén elkülönített osztályokban vagy iskolákban tartanak – írta meg az ujszo.com.

A bizottság még 2015-ben indított eljárást Szlovákia ellen, és 2019-ben két hónap haladékot adtak az országnak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket, különben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. Ez meg is történt szerdán.

"Azt gondolom, hogy sajnálatos a helyzet, de lehet, hogy segíteni fog a jövőben a szegregáció elleni fellépésben, s épp ez fogja megadni a politikai akaratot, ami eddig hiányzott” – nyilatkozta a lapnak Ravasz Ábel, volt romaügyi kormánybiztos.

Bár a figyelmeztetés óta több jogalkotási reformot hajtott végre Szlovákia, de az EB arra a következtetésre jutott, hogy az eddig végrehajtott intézkedések nem elégségesek: tájékoztatójukban kiemelték, hogy Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma tanulók 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a tanulók többsége roma, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel Szlovákia az EU azon tagállama, ahol legmagasabb a roma szegregáció aránya az oktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.