Az uniós intézmény elismeri, hogy több jogszabályi módosításra is sor került, de az intézkedéseket nem tartja elégnek.
Az Európai Bizottság (EB) szerdán beperelte Szlovákiát, amiért nem kezeli megfelelően a roma gyerekek szegregációját az iskolákban.
A tájékoztatás szerint a faji egyenlőségre vonatkozó uniós szabályok szigorúan tiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet kulcsfontosságú területein, így az oktatásban is. Szlovákiában azonban a roma gyermekeket gyakran az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók számára fenntartott speciális iskolákban helyezik el. Sok roma gyermeket, aki klasszikus oktatásban vesz részt, szintén elkülönített osztályokban vagy iskolákban tartanak – írta meg az ujszo.com.
A bizottság még 2015-ben indított eljárást Szlovákia ellen, és 2019-ben két hónap haladékot adtak az országnak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket, különben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. Ez meg is történt szerdán.
"Azt gondolom, hogy sajnálatos a helyzet, de lehet, hogy segíteni fog a jövőben a szegregáció elleni fellépésben, s épp ez fogja megadni a politikai akaratot, ami eddig hiányzott” – nyilatkozta a lapnak Ravasz Ábel, volt romaügyi kormánybiztos.
Bár a figyelmeztetés óta több jogalkotási reformot hajtott végre Szlovákia, de az EB arra a következtetésre jutott, hogy az eddig végrehajtott intézkedések nem elégségesek: tájékoztatójukban kiemelték, hogy Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma tanulók 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a tanulók többsége roma, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel Szlovákia az EU azon tagállama, ahol legmagasabb a roma szegregáció aránya az oktatásban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
