Hét és fél éve leégett egy szentesi iskola, a diákok azóta is „ideiglenes” helyen tanulnak

Az egyik helyi önkormányzati képviselő sem érti, hol akadt el az ügy, a tankerület ismét megígérte, hogy a diákokat mi hamarabb megfelelő helyre költöztetik.

  • Tarnay Kristóf

„Érthetetlen, hol akadt el az ügy. Ahol most tanulnak a gyerekek, ott nem megfelelők az adottságok, nincs akadálymentesítés, szűkek a folyosók, kevés a mosdó”

– mondta Agócs Lászlóné szentesi önkormányzati képviselő a Népszavának arról, milyen körülmények közt kell tanulnia a szentesi Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diákjainak. A közel száz, tanulásban akadályozott diákkal foglalkozó állami intézmény épülete ugyanis leégett – még 2015 augusztusában, idézi fel a lap.

Szentesi Mozaik, Facebook

A kigyulladt épületről tudni kell, hogy egyik szárnyában az iskola, a másikban pedig egy gyermekotthon működött. A tűz után mindkettőt elköltöztették, de míg az otthont véglegesen, az iskolát ideiglenesnek szánva egy üres önkormányzati óvodába. Közben megállapították, hogy a leégett iskolaépület menthetetlen, a kiürített otthon viszont felújítható. Így az érintettek abban bíztak, hogy a Rigó iskola oda visszaköltözhet. Nem így történt. A szülők elmondása szerint hét éve csak az ígéreteket hallgatják, miközben az átmeneti óvodaépületben nem épp ideálisak a körülmények, ezt az iskola dolgozói – informálisan – fel is vetették többször is, ám hiába.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot (BM) és az illetékes Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központot, a válaszaik alapján ugyanaz a terv, mint hét és fél éve, a menthető épületrész felújítása és az iskola odaköltöztetése. Hogy ez eddig miért nem történt meg, azért a tankerület egy másik állami intézményre hárította a felelősséget. Válaszuk szerint ugyanis a tűz után a tulajdonos Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2016-ban felújította az otthon tetőszerkezetét, de megállapította, hogy az épület „nem alkalmas gyermekvédelmi feladatok ellátására”, ezért – hat évvel később – tavaly megszüntette a rá vonatkozó vagyonkezelési jogát, a helyét a tankerület vette át.

Azt nem részletezték, az eltelt évek alatt miért nem történt semmi.

A BM a lapnak azt írta, visszaköltöztetnék az iskolát és a cikk szerint a tankerület is „kézbe vette az ügyet”, ám az épület működési engedélyéhez és hogy megfelelő lehessen a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. Amely úgy tűnik, nem áll rendelkezésre, legalábbis a tankerület arról írt: pályáznia kell erre. A tankerület azt közölte, a céljuk, hogy a tanulók mihamarabb az ellátási igényeiknek legmegfelelőbb körülmények közt tanulhassanak – de hét és fél évvel a tűz után még mindig a beruházás előkészítésénél tartanak.

(Kiemelt kép: Szentes.hu)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.