Az egyik helyi önkormányzati képviselő sem érti, hol akadt el az ügy, a tankerület ismét megígérte, hogy a diákokat mi hamarabb megfelelő helyre költöztetik.
„Érthetetlen, hol akadt el az ügy. Ahol most tanulnak a gyerekek, ott nem megfelelők az adottságok, nincs akadálymentesítés, szűkek a folyosók, kevés a mosdó”
– mondta Agócs Lászlóné szentesi önkormányzati képviselő a Népszavának arról, milyen körülmények közt kell tanulnia a szentesi Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diákjainak. A közel száz, tanulásban akadályozott diákkal foglalkozó állami intézmény épülete ugyanis leégett – még 2015 augusztusában, idézi fel a lap.
A kigyulladt épületről tudni kell, hogy egyik szárnyában az iskola, a másikban pedig egy gyermekotthon működött. A tűz után mindkettőt elköltöztették, de míg az otthont véglegesen, az iskolát ideiglenesnek szánva egy üres önkormányzati óvodába. Közben megállapították, hogy a leégett iskolaépület menthetetlen, a kiürített otthon viszont felújítható. Így az érintettek abban bíztak, hogy a Rigó iskola oda visszaköltözhet. Nem így történt. A szülők elmondása szerint hét éve csak az ígéreteket hallgatják, miközben az átmeneti óvodaépületben nem épp ideálisak a körülmények, ezt az iskola dolgozói – informálisan – fel is vetették többször is, ám hiába.
A lap megkereste a Belügyminisztériumot (BM) és az illetékes Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központot, a válaszaik alapján ugyanaz a terv, mint hét és fél éve, a menthető épületrész felújítása és az iskola odaköltöztetése. Hogy ez eddig miért nem történt meg, azért a tankerület egy másik állami intézményre hárította a felelősséget. Válaszuk szerint ugyanis a tűz után a tulajdonos Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2016-ban felújította az otthon tetőszerkezetét, de megállapította, hogy az épület „nem alkalmas gyermekvédelmi feladatok ellátására”, ezért – hat évvel később – tavaly megszüntette a rá vonatkozó vagyonkezelési jogát, a helyét a tankerület vette át.
Azt nem részletezték, az eltelt évek alatt miért nem történt semmi.
A BM a lapnak azt írta, visszaköltöztetnék az iskolát és a cikk szerint a tankerület is „kézbe vette az ügyet”, ám az épület működési engedélyéhez és hogy megfelelő lehessen a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. Amely úgy tűnik, nem áll rendelkezésre, legalábbis a tankerület arról írt: pályáznia kell erre. A tankerület azt közölte, a céljuk, hogy a tanulók mihamarabb az ellátási igényeiknek legmegfelelőbb körülmények közt tanulhassanak – de hét és fél évvel a tűz után még mindig a beruházás előkészítésénél tartanak.
(Kiemelt kép: Szentes.hu)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
