Hét és fél éve leégett egy szentesi iskola, a diákok azóta is „ideiglenes” helyen tanulnak

Az egyik helyi önkormányzati képviselő sem érti, hol akadt el az ügy, a tankerület ismét megígérte, hogy a diákokat mi hamarabb megfelelő helyre költöztetik.

  • Tarnay Kristóf

„Érthetetlen, hol akadt el az ügy. Ahol most tanulnak a gyerekek, ott nem megfelelők az adottságok, nincs akadálymentesítés, szűkek a folyosók, kevés a mosdó”

– mondta Agócs Lászlóné szentesi önkormányzati képviselő a Népszavának arról, milyen körülmények közt kell tanulnia a szentesi Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diákjainak. A közel száz, tanulásban akadályozott diákkal foglalkozó állami intézmény épülete ugyanis leégett – még 2015 augusztusában, idézi fel a lap.

Szentesi Mozaik, Facebook

A kigyulladt épületről tudni kell, hogy egyik szárnyában az iskola, a másikban pedig egy gyermekotthon működött. A tűz után mindkettőt elköltöztették, de míg az otthont véglegesen, az iskolát ideiglenesnek szánva egy üres önkormányzati óvodába. Közben megállapították, hogy a leégett iskolaépület menthetetlen, a kiürített otthon viszont felújítható. Így az érintettek abban bíztak, hogy a Rigó iskola oda visszaköltözhet. Nem így történt. A szülők elmondása szerint hét éve csak az ígéreteket hallgatják, miközben az átmeneti óvodaépületben nem épp ideálisak a körülmények, ezt az iskola dolgozói – informálisan – fel is vetették többször is, ám hiába.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot (BM) és az illetékes Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központot, a válaszaik alapján ugyanaz a terv, mint hét és fél éve, a menthető épületrész felújítása és az iskola odaköltöztetése. Hogy ez eddig miért nem történt meg, azért a tankerület egy másik állami intézményre hárította a felelősséget. Válaszuk szerint ugyanis a tűz után a tulajdonos Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2016-ban felújította az otthon tetőszerkezetét, de megállapította, hogy az épület „nem alkalmas gyermekvédelmi feladatok ellátására”, ezért – hat évvel később – tavaly megszüntette a rá vonatkozó vagyonkezelési jogát, a helyét a tankerület vette át.

Azt nem részletezték, az eltelt évek alatt miért nem történt semmi.

A BM a lapnak azt írta, visszaköltöztetnék az iskolát és a cikk szerint a tankerület is „kézbe vette az ügyet”, ám az épület működési engedélyéhez és hogy megfelelő lehessen a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. Amely úgy tűnik, nem áll rendelkezésre, legalábbis a tankerület arról írt: pályáznia kell erre. A tankerület azt közölte, a céljuk, hogy a tanulók mihamarabb az ellátási igényeiknek legmegfelelőbb körülmények közt tanulhassanak – de hét és fél évvel a tűz után még mindig a beruházás előkészítésénél tartanak.

(Kiemelt kép: Szentes.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.