Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A brit diákok fele 16 éves kora után már nem tanul matematikát, Rishi Sunak ezen régóta szeretne változtatni.
Az Egyesült Királyság „matematikaellenes” gondolkodásmódja hátráltatja a számolási készségek fejlesztését, a The Guardian szerint erről fog hétfőn Rishi Sunak brit miniszterelnök diákoknak és tanároknak is beszélni. A brit kormányfő régóta szeretné kiterjeszteni a kötelező matematikaoktatást 18 éves korig, lévén: úgy számol, a 16-19 éves diákoknak alig a fele tanul számtant. Ebbe pedig már a természettudományokat tanulók és a kötelező érettségi-ismétlést író diákok is beletartoznak. (Mindez sok országból nézve szokatlan, igaz, Magyarországon 16 év a tankötelezettség, szóval utána matematikát sem kötelező tanulni.)
A BBC korábbi cikke alapján már idei első beszédében is beszélt erről a tervéről a brit kormányfő, úgy fogalmazva: azt szeretné, hogy az emberek magabiztosnak érezzék magukat a pénzügyekkel kapcsolatban. Bár a kiterjesztés már ellenzéki részről is felmerült, a Sunak kritikusai szerint azonban mindez aligha fog menni több matektanár nélkül, a terv pedig nem sokat ér a toborzásukhoz, illetve képzésükhöz szükséges plusz források nélkül. Márpedig az országban április végén ismét pedagógussztrájk várható.
A lap januárban még arról írt, nem teljesen világos, hogy mindez mit jelent a humán és művészeti területeken tanulókra nézve, ugyanis addig arról nem volt szó, hogy kötelezővé tennék az A-levelt, azaz a brit érettségit. Akkor a kormány részéről azt közölték, hogy a meglévő képesítések kiterjesztését és új, „innovatív lehetőségeket” vizsgálnak meg. Hétfői londoni beszédében a Guardian szerint arról fog beszélni a miniszterelnök: az országuknak sokba kerül, ha a számolást nem kezelik olyan alapvető készségként, mint az olvasni tudást. „Meg kell változtatnunk ezt a matekellenes hozzáállást” – hangzik el a Downing Street által előzetesen közölt beszéd-kivonatai alapján.
(Kiemelt kép: Number 10, Flickr, CC-BY-NC-ND-2.0)
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.