A brit diákok fele 16 éves kora után már nem tanul matematikát, Rishi Sunak ezen régóta szeretne változtatni.
Az Egyesült Királyság „matematikaellenes” gondolkodásmódja hátráltatja a számolási készségek fejlesztését, a The Guardian szerint erről fog hétfőn Rishi Sunak brit miniszterelnök diákoknak és tanároknak is beszélni. A brit kormányfő régóta szeretné kiterjeszteni a kötelező matematikaoktatást 18 éves korig, lévén: úgy számol, a 16-19 éves diákoknak alig a fele tanul számtant. Ebbe pedig már a természettudományokat tanulók és a kötelező érettségi-ismétlést író diákok is beletartoznak. (Mindez sok országból nézve szokatlan, igaz, Magyarországon 16 év a tankötelezettség, szóval utána matematikát sem kötelező tanulni.)
A BBC korábbi cikke alapján már idei első beszédében is beszélt erről a tervéről a brit kormányfő, úgy fogalmazva: azt szeretné, hogy az emberek magabiztosnak érezzék magukat a pénzügyekkel kapcsolatban. Bár a kiterjesztés már ellenzéki részről is felmerült, a Sunak kritikusai szerint azonban mindez aligha fog menni több matektanár nélkül, a terv pedig nem sokat ér a toborzásukhoz, illetve képzésükhöz szükséges plusz források nélkül. Márpedig az országban április végén ismét pedagógussztrájk várható.
A lap januárban még arról írt, nem teljesen világos, hogy mindez mit jelent a humán és művészeti területeken tanulókra nézve, ugyanis addig arról nem volt szó, hogy kötelezővé tennék az A-levelt, azaz a brit érettségit. Akkor a kormány részéről azt közölték, hogy a meglévő képesítések kiterjesztését és új, „innovatív lehetőségeket” vizsgálnak meg. Hétfői londoni beszédében a Guardian szerint arról fog beszélni a miniszterelnök: az országuknak sokba kerül, ha a számolást nem kezelik olyan alapvető készségként, mint az olvasni tudást. „Meg kell változtatnunk ezt a matekellenes hozzáállást” – hangzik el a Downing Street által előzetesen közölt beszéd-kivonatai alapján.
(Kiemelt kép: Number 10, Flickr, CC-BY-NC-ND-2.0)
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
