Három egymástól független kiskorú lány is szexuális zaklatással vádolt meg egy hajdúsági papot. Annak ellenére, hogy a pszichológiai vizsgálat is azt bizonyítja; a lányok igazat mondanak, a helyi katolikus érsek nem függesztette fel Sz. atyát, pedig rendőrségi eljárás is folyik ellene.
A 444 szerint Sz. atya neve először 2022 elején merült fel gyermekmolesztálással és szexuális visszaélésekkel kapcsolatban, ekkor tett feljelentést ellene a megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egy kiskorú kamaszlány molesztálása miatt. A pap ekkoriban az érintett hajdúsági város gyermekvédelmi intézményének vezetője volt, "bűncselekmény hiányában" viszont lezárták a rendőrségi vizsgálatot, a vádak ellenére pedig Kocsis Fülöp érsek sem indított egyházi eljárást, helyette a városban elindult "susmus" miatt egy közel 100 kilométerrel távolabbi településre helyeztette.
Az atya az új helyen hittant tanított, nem sokkal később viszont itt is felmerült a szexuális zaklatás gyanúja. Az új helyen egy 9 éves kislány vádolta meg azzal, hogy "az iskolában fogdosta a pap bácsi." Édesanyja a rendőrségnek azt mondta, a lánya tavaly októberben közölte; nem akar többé iskolába menni. Bár a szülő először nem hitt neki, a kislány végül magától kezdett részletesen beszámolni arról, hogy Sz. atya hittanóra közben maga mellé ültette, majd "a nadrágján keresztül a bugyijába nyúlt" és a mellénél is fogdosta.
A kislány az intézmény igazgatójának is elmondta, mi történt vele, egyházi vizsgálat azonban nem indult az ügyben és ezúttal nem is helyezték másik településre az atyát. Közben a hír a településen is elterjedt, vádak azonban nem Sz atyát, hanem annak ellenére is a gyerekét érték, hogy igazságügyi pszichológiai szakvélemény készült róla, mely során bebizonyosodott, a kislány nem hazudik.
A vizsgálat szerint ugyanis
- a kislány közlései „valós élményen alapulnak, azok nem a képzelet (konfabuláció) vagy valamilyen ráhatás művei.
- Kétséget kizáróan érhette hittanórán [Sz. atya] által a vizsgált kiskorút értelmi, érzelmi fejlődését veszélyeztető behatás.
- Pszichológiai eszközökkel megállapítható, hogy hittanórán [Sz. atya] a vizsgált kiskorút szexuálisan molesztálta.
A gyerek jogi képviselője azt mondta, felfogni sem tudja, hogyan maradhatott a vádlott ezt követően is a helyén, ráadásul szabadlábon. Kocsis Fülöp érsek ugyanis még ekkor sem intézkedett, holott a katolikus elöljárók már nemzetközi szinten és itthon is sokat beszéltek róla, hogy ha nem látványosan megalapozatlan a kiskorúval szembeni visszaélés vádja, akkor a vizsgálat idejére felfüggesztik a papot. Az érsek később arra hivatkozott, a felfüggesztés azért nem történt meg, mert a megvádolt pap és más papok elmondása alapján bebizonyosodott, hogy "koholt vádakról" van szó, a kislányt viszont nem kérdezték az ügyben, holott az az egyházi törvény szerint kötelessége lett volna az érseknek.
A papot végül a Debreceni Tankerületi Központ eltávolította az iskolából. A 444 kérdésére azt írták, „A hittanoktató nem a tankerület alkalmazásában áll. Az intézményvezető 2022. október 13-án értesült az esetről. Másnap, 2022. október 14-én meghallgatta az ügyben érintett atyát, illetve a kislányt, a törvényes képviselője jelenlétében. A meghallgatás után az intézményvezető megtette a szükséges lépéseket. Felkereste a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot, illetve pszichológus segítségét kérte. Ezen felül tájékoztatta a Görögkatolikus Egyház vezetőségét, és más hitoktatót kért a feladatellátásra. Az ügyben rendőri feljelentés történt.”
Közben előkerült egy harmadik ügy is, a 9 éves kislánytól függetlenül egy újabb kiskamasz lány állította; a pap többször is simogatta, főként a mellkasát, mellét tapogatta. A pszichológiai szakvélemény ebben az esetben is megerősítette; a gyerek nem hazudik, a nyilatkozata „élményszerű, őszintének, hitelesnek imponál”.
Az atya megtagadta a vallomástételt, jelenleg a „hatalma vagy befolyása alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzésével vagy végeztetésével elkövetett szexuális erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt" folyik rendőrségi eljárás ellene.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
