A tárca szerint közeledtek az álláspontok a szakszervezetekkel a szerdai egyeztetésen.
Mint megírtuk, szerda délután egyeztett a Belügyminisztérium épületében a két jelentősebb tanárszakszervezet. Itt kiderült, hogy a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény mellett továbbra is kitartanak, de annak júniusra tervezett bevezetése csúszhat. Megkerestük a tárcát is, hogyan értékelik az egyeztetést.
Az Eduline kérdéseire a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya azt válaszolta: „A pedagógusokat és a köznevelést érintő jogszabálytervezetekről hetek óta zajlik a szakmai egyeztetés, a tárca és a köznevelési érdekképviseletek egyeztetésén közeledtek az álláspontok.”
A tárca a vitatott státusztörvényről lapunknak azt írta: „A kormány elkötelezett abban, hogy egy új, a pedagógus hivatás sajátosságaihoz igazodó, a valós teljesítményt a középpontba állító hivatásrendi szabályozás a következő években megvalósuló, minden eddiginél nagyobb mértékű béremeléssel együtt jelentősen fogja emelni a köznevelés minőségét.”
Hozzáteszik azonban, hogy a béremelés megvalósítását az EU-s megállapodás alapvetően befolyásolja. „Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, akkor a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógusbéremelés következhet, és akkor az idei béremelés mértéke – a már megelőlegezett 10% helyett – 21%-os lesz, és a következő három évben is béremelés következhet” – fogalmaztak.
Válaszukban megerősítették a szakszervezeti képviselők által elmondottakat, azt írták:
„Az új jogviszony-elemek bevezetésének időpontja nem végleges, a nyilvánosan elérhető jogszabálytervezet egy kiindulási javaslatot fogalmazott meg.”
Bár arra is rákérdeztünk, a szakszervezetek kifogásai nyomán nem tervezik-e felülvizsgálni a státuszváltoztatással kapcsolatos terveiket, azt nem részletezték, hogy ez utóbbi jelenthet-e tartalmi változtatást is még a bevezetés elcsúsztatásán kívül.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
