A Belügyminisztérium megerősítette: még nem végleges, mikor vezetik be a státusztörvényt

A tárca szerint közeledtek az álláspontok a szakszervezetekkel a szerdai egyeztetésen.

  • Tarnay Kristóf

Mint megírtuk, szerda délután egyeztett a Belügyminisztérium épületében a két jelentősebb tanárszakszervezet. Itt kiderült, hogy a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény mellett továbbra is kitartanak, de annak júniusra tervezett bevezetése csúszhat. Megkerestük a tárcát is, hogyan értékelik az egyeztetést.

Az Eduline kérdéseire a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya azt válaszolta: „A pedagógusokat és a köznevelést érintő jogszabálytervezetekről hetek óta zajlik a szakmai egyeztetés, a tárca és a köznevelési érdekképviseletek egyeztetésén közeledtek az álláspontok.”

A tárca a vitatott státusztörvényről lapunknak azt írta: „A kormány elkötelezett abban, hogy egy új, a pedagógus hivatás sajátosságaihoz igazodó, a valós teljesítményt a középpontba állító hivatásrendi szabályozás a következő években megvalósuló, minden eddiginél nagyobb mértékű béremeléssel együtt jelentősen fogja emelni a köznevelés minőségét.”

Hozzáteszik azonban, hogy a béremelés megvalósítását az EU-s megállapodás alapvetően befolyásolja. „Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, akkor a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógusbéremelés következhet, és akkor az idei béremelés mértéke – a már megelőlegezett 10% helyett – 21%-os lesz, és a következő három évben is béremelés következhet” – fogalmaztak.

Válaszukban megerősítették a szakszervezeti képviselők által elmondottakat, azt írták:

„Az új jogviszony-elemek bevezetésének időpontja nem végleges, a nyilvánosan elérhető jogszabálytervezet egy kiindulási javaslatot fogalmazott meg.”

Bár arra is rákérdeztünk, a szakszervezetek kifogásai nyomán nem tervezik-e felülvizsgálni a státuszváltoztatással kapcsolatos terveiket, azt nem részletezték, hogy ez utóbbi jelenthet-e tartalmi változtatást is még a bevezetés elcsúsztatásán kívül.

 

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.