A Belügyminisztérium megerősítette: még nem végleges, mikor vezetik be a státusztörvényt

A tárca szerint közeledtek az álláspontok a szakszervezetekkel a szerdai egyeztetésen.

  • Tarnay Kristóf

Mint megírtuk, szerda délután egyeztett a Belügyminisztérium épületében a két jelentősebb tanárszakszervezet. Itt kiderült, hogy a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény mellett továbbra is kitartanak, de annak júniusra tervezett bevezetése csúszhat. Megkerestük a tárcát is, hogyan értékelik az egyeztetést.

Az Eduline kérdéseire a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya azt válaszolta: „A pedagógusokat és a köznevelést érintő jogszabálytervezetekről hetek óta zajlik a szakmai egyeztetés, a tárca és a köznevelési érdekképviseletek egyeztetésén közeledtek az álláspontok.”

A tárca a vitatott státusztörvényről lapunknak azt írta: „A kormány elkötelezett abban, hogy egy új, a pedagógus hivatás sajátosságaihoz igazodó, a valós teljesítményt a középpontba állító hivatásrendi szabályozás a következő években megvalósuló, minden eddiginél nagyobb mértékű béremeléssel együtt jelentősen fogja emelni a köznevelés minőségét.”

Hozzáteszik azonban, hogy a béremelés megvalósítását az EU-s megállapodás alapvetően befolyásolja. „Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, akkor a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógusbéremelés következhet, és akkor az idei béremelés mértéke – a már megelőlegezett 10% helyett – 21%-os lesz, és a következő három évben is béremelés következhet” – fogalmaztak.

Válaszukban megerősítették a szakszervezeti képviselők által elmondottakat, azt írták:

„Az új jogviszony-elemek bevezetésének időpontja nem végleges, a nyilvánosan elérhető jogszabálytervezet egy kiindulási javaslatot fogalmazott meg.”

Bár arra is rákérdeztünk, a szakszervezetek kifogásai nyomán nem tervezik-e felülvizsgálni a státuszváltoztatással kapcsolatos terveiket, azt nem részletezték, hogy ez utóbbi jelenthet-e tartalmi változtatást is még a bevezetés elcsúsztatásán kívül.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.