Közben ugyanis mindketten találtak új állást. Kártérítésre viszont továbbra is igényt tartanak, de a tankerületi vezető így is elutasítja a keresetet.
A március közepén tartott tárgyalás után szerdán folytatódik két, polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógus pere. Az érintettek itt Kapin Lilla, aki az Eötvös József Gimnázium matek és biológia szakos tanára volt és Törökné Pethő Erzsébet, aki angolt tanított a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban 9 évig. A Belső-Pesti Tankerület vezetője ezúttal nem jelent meg a tárgyaláson betegség miatt, csak a jogi képviselője, írja tudósításában a 444.
A tankerületet a kirúgásuk miatt beperlő tanárok a második tárgyalásra azonban elálltak a visszahelyezési kérelemtől (ennek megítélését a pedagógusokat is segítő TASZ jogászai egyébként sem tartották valószínűnek) és azzal kapcsolatos díjaktól is. Elmondásuk szerint már mindketten találtak új állást, így már nem is akarnak visszamenni a volt iskolájukba. A sérelemdíjukról viszont nem mondtak le, de csökkentették azt 624 és 985 ezer forintra. A tankerületi vezető azonban így is elutasítja a keresetet – írja a lap.
A tárgyaláson előkerült egy táblázat, ahol a két tanárnak vezetnie kellett, mit csináltak a polgári engedetlenség alatt, amikor órájuk lett volna. A bíró itt kifogásolta, hogy a táblázatban vannak üres mezők is, Kapin Lillánál például az egyik nap az első két óra (november 17-én másik kettőt ugyanis helyettesítettek, egyet pedig megtartott, október 14-én pedig feladatsort küldött a diákjainak). A KRÉTA-rendszer naplózza is a helyettesítéseket, bár a tankerületi képviselő szerint az ottani adatokat módosíthatják a tanárok, így az nem hiteles. Kaplin viszont ezt visszautasította, lévén: helyettesítést utólag az eredetileg órát tartó tanár nem tud beírni.
„Ha engedetlenkednek, de azt akarják igazolni, hogy mégis dolgoztak, akkor ez a kettő hogy jön össze?” – kérdezte a krétás naplózással kapcsolatban a bíró, hiszen értelmezése szerint az a munkavégzés, amire a tankerület utasítást ad, így aki polgári engedetlenségben vesz részt, az nem dolgozik. A tanárok ugyanakkor cáfolnák, hogy ez alatt nem dolgoztak, október 5-én ugyanis Kapin elmondása szerint dolgozatokat javított és órákra készült. Igaz, aznap nem írt be jegyeket az e-naplóba. Márpedig tankerület képviselője szerint, aki nem írja be a dolgozatjegyet, az nem is dolgozott, ahogyan úgy látja, „nem lehet kérdéses, hogy tanóra alatt tanórákat kell tartani".
A tárgyalás során kiderült az is, hogy a KRÉTA használata eltérő iskolánként, ahogyan arról is folyt vita, hogy az órarend munkáltatói utasításnak minősül-e, illetve lényeges kötelezettségszegés-e, ha egy tanár kihagyja az évnyitót. Ahogyan az is elhangzott, hogy a diákok óráinak csak a töredéke maradt el a tiltakozások miatt, míg a pedagógushiány okán napi szinten maradnak el órák. Ám a bíró itt kifejtette, hogy szerinte a szándékos óramegtagadás egészen más ügy.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
