Folytatódik a kirúgott pedagógusok pere, két érintett már nem menne vissza a volt iskolájába

Közben ugyanis mindketten találtak új állást. Kártérítésre viszont továbbra is igényt tartanak, de a tankerületi vezető így is elutasítja a keresetet.

  • Eduline

A március közepén tartott tárgyalás után szerdán folytatódik két, polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógus pere. Az érintettek itt Kapin Lilla, aki az Eötvös József Gimnázium matek és biológia szakos tanára volt és Törökné Pethő Erzsébet, aki angolt tanított a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban 9 évig. A Belső-Pesti Tankerület vezetője ezúttal nem jelent meg a tárgyaláson betegség miatt, csak a jogi képviselője, írja tudósításában a 444.

A tankerületet a kirúgásuk miatt beperlő tanárok a második tárgyalásra azonban elálltak a visszahelyezési kérelemtől (ennek megítélését a pedagógusokat is segítő TASZ jogászai egyébként sem tartották valószínűnek) és azzal kapcsolatos díjaktól is. Elmondásuk szerint már mindketten találtak új állást, így már nem is akarnak visszamenni a volt iskolájukba. A sérelemdíjukról viszont nem mondtak le, de csökkentették azt 624 és 985 ezer forintra. A tankerületi vezető azonban így is elutasítja a keresetet – írja a lap.

A tárgyaláson előkerült egy táblázat, ahol a két tanárnak vezetnie kellett, mit csináltak a polgári engedetlenség alatt, amikor órájuk lett volna. A bíró itt kifogásolta, hogy a táblázatban vannak üres mezők is, Kapin Lillánál például az egyik nap az első két óra (november 17-én másik kettőt ugyanis helyettesítettek, egyet pedig megtartott, október 14-én pedig feladatsort küldött a diákjainak). A KRÉTA-rendszer naplózza is a helyettesítéseket, bár a tankerületi képviselő szerint az ottani adatokat módosíthatják a tanárok, így az nem hiteles. Kaplin viszont ezt visszautasította, lévén: helyettesítést utólag az eredetileg órát tartó tanár nem tud beírni.

„Ha engedetlenkednek, de azt akarják igazolni, hogy mégis dolgoztak, akkor ez a kettő hogy jön össze?” – kérdezte a krétás naplózással kapcsolatban a bíró, hiszen értelmezése szerint az a munkavégzés, amire a tankerület utasítást ad, így aki polgári engedetlenségben vesz részt, az nem dolgozik. A tanárok ugyanakkor cáfolnák, hogy ez alatt nem dolgoztak, október 5-én ugyanis Kapin elmondása szerint dolgozatokat javított és órákra készült. Igaz, aznap nem írt be jegyeket az e-naplóba. Márpedig tankerület képviselője szerint, aki nem írja be a dolgozatjegyet, az nem is dolgozott, ahogyan úgy látja, „nem lehet kérdéses, hogy tanóra alatt tanórákat kell tartani".

A tárgyalás során kiderült az is, hogy a KRÉTA használata eltérő iskolánként, ahogyan arról is folyt vita, hogy az órarend munkáltatói utasításnak minősül-e, illetve lényeges kötelezettségszegés-e, ha egy tanár kihagyja az évnyitót. Ahogyan az is elhangzott, hogy a diákok óráinak csak a töredéke maradt el a tiltakozások miatt, míg a pedagógushiány okán napi szinten maradnak el órák. Ám a bíró itt kifejtette, hogy szerinte a szándékos óramegtagadás egészen más ügy.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.