Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A magyar és a brit fizetések közti különbségeket jól jelzi, hogy a brit érdekvédők úgy készülnek sztrájkra, hogy szeptemberrel forintra átszámítva egymillió fölé nő a kezdő pedagógusok bére.
A National Education Union nevű brit pedagógusszakszervezet 8 ezernél is több, közoktatásban dolgozó angliai tanárt kérdezett meg, hogyan jönnek ki a fizetésükből. A felmérésből az derült ki: a 29 éves, vagy fiatalabb válaszadó tanárok 34%-a kénytelen étkezéseket kihagyni és minden ötödik megkérdezett pedagógus vállal másodállást is a teljes munkaidős tanítás mellett, írja a The Guardian.
A fiatal pedagógusok tizede azt mondta, két év múlva már nem fog az oktatásban dolgozni. A pályaelhagyás okai között azonban nem csak a bér, de a túlterheltség és a kormányzat részéről érezhető bizalomhiány is szerepelt. Volt olyan megkérdezett tanár, aki úgy fogalmazott, folyamatosan a csőd szélén lebeg.
Az érdekvédők szerint a felmérésük is alátámasztja azt a döntésüket, hogy a harmadik tanárszakszervezetként ők is elutasították a brit kormány fizetésemelési ajánlatát. Mint a BBC felidézi, a legtöbb állami iskolában oktató tanár 5 százalékos béremelést kapott tavaly. A kormány egy jövő évi 4,3 százalékos emelést, illetve idén egy egyszeri 1000 fontos (mintegy 428 ezer forintos) kiegészítést ajánlottak nekik. A szervezetek azonban nem fogadták el az emelést, sztrájkra készülnek.
A magyar bérszínvonaltól való eltérést jól érzékelteti, hogy ezzel egy időben szeptemberrel 30 ezer fontra (12,8 millió forintra) emelkednek a kezdő éves pedagógusfizetések, ami havonta forintra átszámítva egymillió feletti bért jelent.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.