Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.
Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.
Azt az ügyvéd az őt kötő titoktartásra hivatkozva nem akarta közölni, hány EJEB-eljárás indult, de hangsúlyozta:
már egyetlen ügyből is születhet precedens értékű döntés.
A beadvány ügyszámot már kapott, ezt követően kezdődhet annak az érdemi tárgyalása. (Korábban szakszervezeti részről is jelezték, hogy Strasbourghoz fordulnak, de az ügyvéd kérdésünkre azt szintén a titoktartásra hivatkozva nem árulta el, ugyanarról az eljárásról van-e szó.)
Közben egy hasonló német perben nemrég nagykamarai tárgyalást tartottak, így ott legkésőbb nyárra már születhet egy jogerős döntés, amely szintén precedens értékű lehet, hiszen az EJEB döntései minden tagállamra, így Magyarországra is érvényesek. Persze fontos hozzátenni, hogy ehhez az is kell, hogy a kormány hajtsa is végre az ítéleteket. Arról, hogy ezt jellemzően csak akkor teszik meg, ha már kellemetlenül sok bírságot kell kifizetni, egy korábbi HVG-s cikkben olvashattok részletesebben.
Miért van szükség erre?
A kormány előbb rendeletben, majd törvénymódosítással korlátozta a pedagógusok azon lehetőségét, hogy elégedetlenségüket munkabeszüntetéssel fejezzék ki. Ezt úgy érték el, hogy a sztrájk esetén is teljesítendő elégséges szolgáltatásokat nagyon tágan határozták meg, így sztrájk alatt is a tanórák felét, érettségizők esetében pedig az órák 100 százalékát meg kell tartani, tehát, ha papíron lehet is sztrájkolni, az a gyakorlatban alig lesz észrevehető.
Karsai szerint a pedagógussztrájkkal kapcsolatban kialakult helyzet alaptörvény-ellenes, ugyanis az Alaptörvény többek között azt is kimondja, hogy a munkavállalóknak joguk van, hogy „kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”. Az Alkotmánybíróságnál ellenzéki politikusok, vagyis az országgyűlési képviselők negyede is kért normakontrollt, de az Ab ezt is elutasította.
„Véleményem szerint a fenti döntés után az Alkotmánybíróság nem számíthat hatékony jogorvoslati fórumnak. Ezzel pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy a tanárok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán érvényesítsék jogaikat”
– fogalmazott az ügyvéd-alkotmányjogász korábbi bejegyzésében.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
