Még mindig a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek a középiskolai felvételiben

A kormány technikumokat népszerűsítő intézkedései ellenére még mindig jóval többen jelentkeznek gimnáziumokba, mint szakképzésekre.

  • Eduline

Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolákba - közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal.

Az adatok szerint a középiskolák kilencedik évfolyamára 82,6 ezer diák jelentkezett, míg hat évfolyamos gimnáziumokba 7800, nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig 5300 tanuló. A legnépszerűbbnek a gimnáziumi képzések bizonyultak, ezekbe összesen 220 491 fő jelentkezett (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet). A második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.

Az adatok alapján a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok annak ellenére is megtartották a népszerűségüket, hogy az oktatásirányítás több eszközzel is igyekszik vonzóbbá tenni a szakképzéseket. Amellett, hogy ezekben az intézméynekben nem csak érettségit, de szakmát is lehet szerezni, az itt tanuló diákoknak ösztöndíjrendszert is létrehoztak, könnyítették a felvételi követelményeket (az írásbeli felvételi csak opcionális), és jelentősen növelték az indítható osztályok számát is.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu