Még mindig a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek a középiskolai felvételiben

A kormány technikumokat népszerűsítő intézkedései ellenére még mindig jóval többen jelentkeznek gimnáziumokba, mint szakképzésekre.

  • Eduline

Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolákba - közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal.

Az adatok szerint a középiskolák kilencedik évfolyamára 82,6 ezer diák jelentkezett, míg hat évfolyamos gimnáziumokba 7800, nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig 5300 tanuló. A legnépszerűbbnek a gimnáziumi képzések bizonyultak, ezekbe összesen 220 491 fő jelentkezett (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet). A második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.

Az adatok alapján a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok annak ellenére is megtartották a népszerűségüket, hogy az oktatásirányítás több eszközzel is igyekszik vonzóbbá tenni a szakképzéseket. Amellett, hogy ezekben az intézméynekben nem csak érettségit, de szakmát is lehet szerezni, az itt tanuló diákoknak ösztöndíjrendszert is létrehoztak, könnyítették a felvételi követelményeket (az írásbeli felvételi csak opcionális), és jelentősen növelték az indítható osztályok számát is.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna