Még mindig a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek a középiskolai felvételiben

A kormány technikumokat népszerűsítő intézkedései ellenére még mindig jóval többen jelentkeznek gimnáziumokba, mint szakképzésekre.

  • Eduline

Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolákba - közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal.

Az adatok szerint a középiskolák kilencedik évfolyamára 82,6 ezer diák jelentkezett, míg hat évfolyamos gimnáziumokba 7800, nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig 5300 tanuló. A legnépszerűbbnek a gimnáziumi képzések bizonyultak, ezekbe összesen 220 491 fő jelentkezett (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet). A második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.

Az adatok alapján a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok annak ellenére is megtartották a népszerűségüket, hogy az oktatásirányítás több eszközzel is igyekszik vonzóbbá tenni a szakképzéseket. Amellett, hogy ezekben az intézméynekben nem csak érettségit, de szakmát is lehet szerezni, az itt tanuló diákoknak ösztöndíjrendszert is létrehoztak, könnyítették a felvételi követelményeket (az írásbeli felvételi csak opcionális), és jelentősen növelték az indítható osztályok számát is.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.