Folytatódik a tavaly kirúgott tanárok pere - ma tartják a második kört

Két hete a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárának és az Eötvös József Gimnázium tanárának ügye kerül a bíróság elé. Most a Karinthy Frigyes Gimnázium volt tanárainak az ügyei kerül a bíróság elé.

  • Eduline

Március 28-án a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott tanárok tárgyalásával folytatódik a munkaügyi per sorozat.

A bíróság előtt a Tölgyfa utcában reggel 8-kor ismét szolidaritási gyűlést szervez a Tanítanék Mozgalom. "Ők már kiálltak az ország jövőjéért- most mi következünk" - hívnak mindenkit.

A legutóbbi tárgyalás március 13-án volt, akkor hat kirúgott tanár a Tanítanék Mozgalom molinóját feszítette ki a bíróság épületénél a tárgyalása előtt. Akkor Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviselte a két elbocsátott tanárt, miután munkaügyi pert indítottak a Belső-Pesti Tankerület ellen.

Az ügy már régóta tart

Ahogy korábban megírtuk, tavaly szeptemberben öt tanárt rúgtak ki VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Az azonnali hatályú felmentésről szóló papírokban az állt, hogy az érintett tanárok a „közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapvető kötelezettségeket szegték meg”, amikor polgári engedetlenségi akciókba kezdtek.

Pár héttel később rövid közleményben osztotta meg a Belügyminisztérium, hogy újabb tanárokat bocsátanak el polgári engedetlenség miatt november végén. Ezen felül, a tárcához érkezett összesítés alapján egyébként 2022. november 30-án további 24 pedagógus kap tájékoztatást intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a "munka jogellenes megtagadása". A második körben a Karinthy Frigyes Gimnázium hat, az Eötvös József Gimnázium egy és a Vörösmarty Mihály Gimnázium szintén egy tanárának szűnt meg a jogviszonya.  Mindannyiuk elbocsátását azzal indokolták, hogy öt napon is polgári engedetlenségi akcióban vettek részt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.