Végre ismét ülésezett az Országos Diákparlament: 58 pontban foglalták össze a javaslataikat

Három év után végre ismét ülésezett a kétévente összehívott Országos Diákparlament. A javaslataik között szerepel a tanári bérek emelése, a diákparlament évenkénti összehívása és a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetése is.

  • Eduline/MTI

58 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a hétvége folyamán összegyűlt Országos Diákparlament. A Székesfehérváron lebonyolított ülésen körülbelül 120 olyan középiskolás vett részt, akik a megyéik képviseletében a pénteki nyitó ülést követően szombaton az oktatás és a diákélet mindennapjait érintő kérdésekről tárgyaltak, és megfogalmazták a javaslataikat a következő két évre az oktatási döntéshozók számára.

Csomor Boldizsár, az Országos Diáktanács tagja a rendezvényen azt mondta; szombaton körülbelül 300 pontot fogalmaztak meg, amit vasárnapra végül 58 pontra redukáltak. A diákok többek között szorgalmaznák a WIFI hálózat bővítését a köznevelési intézményekben és kollégiumokban, a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetését, az iskolai keretek között történő ingyenes KRESZ és egészségügyi oktatást, de a javaslataik között szerepel az iskolai fejlesztőpedagógusok számának növelése, a meglévők pályán tartása, valamint a pedagógus-béremelés mértékének további növelése az inflációra való tekintettel.

Cser-Palkovics András, a város polgármestere szerint "érdemi konzultáció, párbeszéd, vita alakult ki és nagyon komoly tartalmi munka zajlott az elmúlt napokban Székesfehérváron." Az Országos Diákparlamenten Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is részt vett, aki szerint kiváló együttműködés alakult ki a diákok és az oktatási kormányzat között.

„Magyarországon adott a diákok érdekképviselete, hogy a kormány „becsatornázza” a fiatalok kívánságait az oktatáspolitika alakításába. Kétévente ülésezik az Országos Diákparlament, emellett pedig működik az Országos Diáktanács intézménye, mellyel havi-kéthavi rendszerességgel tárgyalunk. A munkamegosztás szerint az ODP ajánlásokat fogalmaz meg, melyeket ezután az ODT és az oktatási kormányzat tárgyal. Ismertetik az álláspontjaikat, eszmét cserélnek, és a kormány igyekszik végrehajtani azt, amit lehet. A 2020-as ODT ajánlásoknak több mint a felét megvalósítottuk! A most elfogadott 58 pontos lista biztosítja a keretét az ODT és az oktatási döntéshozók következő kétéves munkájának” – idézi a szekesfehervar.hu.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.